Egy, kettő, három… Ez a szülők gyakori mondása, amikor kisgyermekükkel vagy csecsemőjükkel az ölükben csúsznak le a csúszdán. A jószándékú gyakorlat a gyermekkor kötelező eleme: majdnem mindenkinek volt benne része kiskorában.
A szülők általában azért csúsznak együtt a kicsikkel, mert úgy gondolják, hogy ez a legbiztonságosabb. A közvélekedés szerint azok a gyerekek, akik még nem tudnak vagy csak most tanultak meg járni megbotolhatnak vagy megijedhetnek, ha egyedül kell menni, ezért biztosabb, ha van velük valaki. Egy újonnan bemutatott tanulmány azonban rácáfol erre: a kutatás szerint a felnőttek ölében csúszdázó gyerekek gyakrabban sérülnek meg, mint az önállóan csúszó társaik.
Az American Academy of Pediatrics National Conference & Exhibition konferenciáján először bemutatott tanulmány szerin az öt éves és annál fiatalabb gyermekeknél megnő az alsó lábszársérülések, köztük a csonttörések kockázata, ha egy másik személy ölében csúszdáznak.
A kutatók az Egyesült Államokban fellelhető legnagyobb adatbázist használva megállapították, hogy 2002 és 2015 között több mint 35 000 öt év alatti gyermek sérült meg csúszdákon, akiknek 36%-a csonttörést szenvedett.
A 12-23 hónapos kisgyermekek, akik közül sokan a szülő ölében csúsztak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek sérüléseket, mint a 3-5 éves gyerekek. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek életkoruk előrehaladtával kisebb valószínűséggel kerülnek egy másik személy ölébe és sérülnek meg csúszdákon.
A kutatók szerint a legtöbbször azért történik baj, mert a szülő nem gondol bele abba, hogy a gyermek kalimpáló lába beleakadhat a csúszda felületébe, ami növeli a kicsavarodás, húzódás és csonttörés kockázatát. Azt tanácsolják, hogy ha mindenképpen együtt szeretnék csúszni a gyermekekkel, akkor erre figyeljünk a legjobban.
(forrás: parents.com)