Szoptatásról kezdõknek és újrakezdõknek

W. Ungváry Renáta | 2001. Szeptember 07.
A szoptatásra úgy készülhetünk fel a legjobban, ha már a várandósság alatt tájékozódunk, és minél több ismeretet felhalmozunk. Sokszor elõfordul, hogy ellentétes információkat találunk ugyanarról a témáról. Összeállításunkban a leggyakoribb félreértésekre és hibákra is kitérünk. Tanácsaink segítségével elkerülhetõk az elsõ hetek buktatóit.




A várandósság ideje alatt legfőképpen olvasgatni és beszélgetni érdemes a szoptatásról. Az is rengeteget segít, ha megfigyeljük, milyen ponton térnek el egymástól az ajánlások. A puding próbája az evés: vessük össze, ki meddig szoptatja gyermekét, milyen problémái voltak, kinek az útmutatásait követte.

Egyik olvasónk is ezt tette, amikor kikérdezte édesanyját, őt milyen rendszer szerint szoptatta ezelőtt huszonöt évvel. Akkoriban igen nagy hangsúlyt fektettek a fejésre, viszont meghatározott időközökben szoptattak, és már pár hetes korban megkezdték a gyümölcsök és főzelékfélék bevezetését. Éjszaka sem volt szabad mellre tenni a babát. Abban az időszakban összességében igen rövid ideig tartott a szoptatási időszak, a kizárólagos anyatejes táplálás pedig csupán néhány hétig.

Elég kézenfekvő hát a következtetés, hogy a fejés önmagában nem garantálja a hosszú szoptatást, s a tejtermelődésnek nem tesz jót a hosszú éjszakai szünet, valamint az sem, ha csupán négy óránként tesszük mellre a babát. Kérdezzük ki az ismerős kismamákat arról is, milyen tapasztalatokat szereztek a szülés után a gyermekágyas részlegen.


Mit tudakoljunk meg előre a választott kórházzal kapcsolatosan?




1.
Szülés után lehetőség van-e a közvetlen testkontaktusra és szoptatásra, vagy csak felöltöztetve mutatják meg a kisbabát?

2. Mikor kerül sor az első szoptatásra?

3. Van-e az osztályon huszonnégy órás rooming-in?

4.
Milyen esetben kapnak pótlást az újszülöttek?

5.
Ha a kisbaba valamilyen okból intenzív kezelésre vagy megfigyelésre szorul, el tudják-e helyezni vele együtt az anyát is?

6. Milyen formában világosítják fel az anyákat a szoptatás és mellrehelyezés módjáról?

7. Működik-e az osztályon szoptatási ambulancia, ahova otthonról is be lehet telefonálni, ha valakinek kérdése van? 






Már az előtej is rendkívül értékes


Sokan úgy gondolják, hogy mellbimbójukat már a várandósság alatt érdemes edzeni, durva frottírtörülközővel dörzsölgetni. Ez a módszer nem szokott eredményesnek bizonyulni, mert a szopás egészen másfajta igénybevételt jelent. Inkább arra érdemes törekedni, hogy a szülés pillanatától kezdve olyan gyakran tegyük mellre a babát, amilyen gyakran csak lehetséges.

Az anyamell a szülés után közvetlenül sem üres: kolosztrumot, azaz előtejet tartalmaz. Az a néhány korty, amit az újszülött elfogyaszt belőle, olyan, mintha valami tökéletes védőoltásban részesülne. A kisbaba bélnyálkahártyáját bevonják az anyatej immunanyagai, s védettséget biztosítanak minden olyan kórokozóval szemben, amely ellen az anya ellenanyagokat termel. Többek közt ezért sem szükséges szájkendőbe bújni és mellet fertőtleníteni a szoptatások előtt. Az anya melletti elhelyezés járványügyi szempontból lényegesen biztonságosabb, mint az újszülöttosztály, ahol egy légtérben több kisbabát is elhelyeznek.

Az előtej összetétele egyébként folyamatosan változik. Ellenanyagtartalma a szülés utáni órákban a legmagasabb – milyen kár, hogy sok kisbabát csak hat-tizenkét óra múlva visznek ki először szopni édesanyjához. A koraszülöttet világrahozó anya teje speciális összetételű, ezért feltétlenül törekedni kell rá, hogy folyamatosan saját édesanyja tejéhez jusson hozzá, mert igényeinek ez felel meg a legjobban.

Az anyatej speciális, személyre szabott védelmét és összetételét semmivel sem lehet pótolni és helyettesíteni, a korai tápszeradás viszont erősen növeli a különféle allergiák, és más betegségek kialakulásának kockázatát. A gyakori szoptatás segíti az újszülöttkori sárgaság gyors lezajlását, az előtej hashajtó hatása következtében ugyanis a széklettel gyorsabban távoznak a bilirubin, a lebomló vérfesték összetevői. 


Az önbizalom és az együttlét a legfontosabb!





Az első babánál és az első hetekben nagyon fontos, hogy kedvezően alakuljanak a feltételek, hiszen egy gyakran síró, vagy éppen túlságosan aluszékony kisbaba nagyon elbizonytalanítja a mamát. Akkor sem szabad azonban elkeseredni, ha nem alakulnak optimálisan a körülmények, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan elképzeltük.

Előfordulhat, hogy a szoptatásra csak jókora késéssel kerül sor; ha a baba beteg vagy koraszülött, hosszú hetekig nem vihetjük haza. Megeshet, hogy a választott kórház nem felel meg elvárásainknak, nincs rooming-in, vagy ha van is, éjszakára elviszik a csecsemőket. Ilyenkor kérhetjük a csecsemős nővért, hogy hozza ki szopni, ha felébred éjjel és sír. Sok múlik azon, hogy a kismama tisztában van-e a jogaival, tudja-e hogy kérheti az együttes elhelyezést, mert az egészségügyi törvény lehetővé teszi. Változásokra csak akkor számíthatunk, ha kinyilvánítjuk igényeinket, szóvá tesszük panaszainkat, de alkalomadtán a dícsérettel sem fukarkodunk.
Exit mobile version