A kisbaba hason fekve felemeli és magasba nyújtja lábait, kígyózó mozgásokat végez minden irányba. Kezére és térdére támaszkodva elõre-hátra löki magát. Elõbb hátrafelé, késõbb elõre is elmozdul.
Felülni még nem tud. Oldalt fekvő helyzetből viszont már oldalsó ülési pozícióba is hozhatja magát, miközben kezével támaszkodik.
A hüvelykujj és a többi négy ujj hegye közt megfogja és felemeli a tárgyakat, sőt forgó csuklómozgásokra is képes. Gyorsan, pontosan, bizonytalanság nélkül nyúl a tárgyakért. Amit leejt, igyekszik visszaszerezni. A játszani kapott papírlapot ügyesen széttépi.
Ebben az időszakban már jócskán akadnak fejlődésbeli eltérések a csecsemők közt, s önmagában nem probléma, ha valamelyik fejlettségi szintet az itt leírtaknál némileg később éri el.
Már ebben az életkorban is ügyelnünk kell arra, hogy a csecsemő minden keze ügyébe kerülő tárgyat a szájába vesz. Lenyelheti, vagy be is szippanthatja a légutakba. Semmit ne hagyjunk elöl, ami kicsi, vagy kicsi részekre törhető, harapható szét. Nézzük át gyakran a játékokat, s ha valamilyen könnyen leeső alkatrészt tartalmaznak, inkább távolítsuk el. Amikor játékot vásárolunk, tartsuk szem előtt, hogy csecsemő fog vele játszani. Ételt, italt is könnyű félrenyelni, ezért az etetésre mindig figyeljünk oda.
A csecsemők súlyfejlődése egyéni adottságoktól is függ, nem csupán az elfogyasztott tápláléktól. Aki hetente mérte gyermeke gyarapodását, tapasztalni fogja, hogy a kezdeti gyors gyarapodási tempó lassul. Míg az első hat hónapban átlagosan havi 600 gramm feletti a súlygyarapodás, addig a második félévben már csak havi 500 gramm az átlag. Ez kevesebb is lehet azoknál a babáknál, akik kezdetben meghaladták a havi 600 grammos átlagot.
Sokan azt a téves következtetést vonják le ebből az élettani jelenségből, hogy az anyatej már nem elegendő a gyereknek. Ugyanez figyelhető meg azonban tápszerrel táplált csecsemőknél is, ezért az elválasztást semmiképp sem kell siettetni.