Sárgarépa édesen és sósan

Sződy Judit | 2002. Február 26.
A sárgarépát többen csak a vasárnapi aranyló húslevesbõl ismerik, pedig sokféleképpen elkészíthetõ, és egész évben rendelkezésünkre áll. Nyersen, párolva, megfõzve, édes és sós ételek alapanyagául felhasználva szinte minden nap színesíthetjük vele a terített asztalt.




Magas élelmi rost és béta karotin tartalma miatt az egészséges ételek egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. Fél éves kor után a kisbaba egyik legelső tápláléka a burgonya mellett a sárgarépa lehet. Akár a saját zöldséglevesünkből is kivehetünk egy darabkát, és péppé törve megkínálhatjuk vele a kisbabát.

Ha külön főzünk a babának, az első időkben elég csak pár szeletet megpárolnunk és összetörnünk, hiszen az anyatej mellett még nincs szüksége nagyobb adag táplálékra a csecsemőnek. A répapürét hígíthatjuk anyatejjel, dúsíthatjuk krumplival, összekeverhetjük más, már bevezetett ételekkel (sütőtök, alma stb.), később sajttal, hússal, tojással.

A sárgarépa legértékesebb tulajdonsága magas béta-karotin tartalma. A béta-karotinból a szervezet szükség esetén A-vitamint készít. Ez a vitamin fontos a jó látás, a bőr és a nyálkahártyák védelme, az immunrendszer működése, és egyes daganatos megbetegedések megelőzése szempontjából.





Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Ez a vitamincsoport folyamatosan raktározódik a szervezetben, a felesleg nem ürül ki. Az A-vitamin tehát túladagolható. (Folyamatos túladagolás esetén hányás, gyengeség, fogyás tapasztalható, veszélyes májkárosodás is kialakulhat. Terhesség, vagy tervezett fogamzás idején semmiképp sem szabad a szervezetbe juttatni napi 5000 NE-nél több A-vitamint, mert ennél nagyobb adag a kisbabánál fejlődési rendellenességet okozhat.)

Legjobb, ha napi A-vitamin adagunkat inkább karotin formájában vesszük magunkhoz. A sárgarépa fogyasztása ugyanis nem jár a túladagolás veszélyével, mivel a répában található béta-karotinból éppen annyi alakul át A-vitaminná, amennyire a szervezetnek szüksége van.

A sárgarépa párolt vagy főtt formában – ellentétben a legtöbb zöldséggel – értékesebb a szervezet számára, mint nyersen. A főzés ugyanis károsítja a vastag sejtfalakat, így hozzáférhetővé teszi a répában jelenlévő értékes anyagokat. A főtt répából kétszer annyi béta karotin szívódik fel, mint a nyersből.





A legtöbb gyerek azonban ki nem állhatja a megfőzött sárgarépát, nyersen viszont szívesen ropogtatják a zöldséget. A már jól rágó gyereknek adjunk nyugodtan tízóraira, uzsonnára szeletelt répát, karalábét, káposztatorzsát. A harapás és rágás tisztítja és erősíti a fogakat.

Sokan tartanak attól, hogy a sárgarépában lévő növényvédőszer maradékok károsíthatják a gyermekek egészségét. Élelmiszer-ellenőrzési vizsgálatok során már valóban találtak szerves foszfát maradékot répában. Ez az anyag a muroklégy ellen használatos vegyszerből kerül a zöldségbe. Szerencsére a gyökér felszínén és a csúcsában gyűlik össze, így hámozással és a csúcs eltávolításával megelőzhetjük a bajt.
Exit mobile version