Ha a gyermek megfogan

Sződy Judit | 2002. Április 05.
A sárgatest visszahúzódása után újabb tüszõérés következik be. A természet nem adja fel! Az ösztrogénszint megemelkedik, a lecsupaszított méhfalon a megmaradt mirigyek, érfalak hámjából lassan újraépül a nyálkahártya.




A mirigyek megnövekednek, működni kezdenek, új erek alakulnak ki, ezek tápanyagokkal látják el a területet. A nyálkahártya vastagodni kezd, majd az újabb peteérést követően teljesen megérik. Eközben a tüszőből kiszabadult petesejt vándorolni kezd a méh belseje felé. És itt találkozik a szerelmes pillanatban felé induló százmillió ondósejt egyikével.

A petevezetékben persze már nem olyan nagy a tülekedés, mivel az ondósejtek jó része a savas hüvelyváladékban leli halálát, mások falósejtek martalékaivá válnak, néhány csoport meg egyszerűen eltéved a hüvely és a méh ráncai között. A válogatott csapatnak még egy próbát ki kell állnia: a méh csapkodó csillói keltette ár ellen kell elúszniuk a petesejtig.

A győztesek körültáncolják a petesejtet, és addig várnak, amíg a sejt egyik oldalán kis kiboltosulás támad. A „dudorhoz” legközelebbi hímivarsejt, farkát hátrahagyva, befurakszik a petesejtbe: megtörtént a megtermékenyítés. A két sejt kromoszómaállománya egymáshoz rendeződik, megindul a sejtosztódás.






Miközben odabent ez a nagy munka folyik, a pete lassan a méh ürege felé úszik. Körülbelül fél nappal a nagy találkozás után révbe ér, majd 3-4 nap múlva „gyökeret ereszt” a méhnyálkahártyába és tovább folytatja fejlődését.

A sárgatest ebben az esetben tovább „virágzik”, így a progeszteron szintje magasabb marad. Ez megakadályozza az újabb tüszők beérését. A méhnyálkahártya tovább vastagodik, még érdúsabb lesz, és lassan kialakul a méhlepény. Új fejezet kezdődik az asszony és a család életében!


Mire kellenek a hormonok?

A női nemi ciklus fő irányítói a hipotalamusz és a hipofízis (agyalapi mirigy) hormonjai, ezek befolyásolják a nemi szervek működését, és a „helyi” hormontermelést. Ezúttal csak működésük lényegéről írunk, valójában sokkal összetettebb a szerepük. A petefészek az ösztrogéneket és a progeszteront vagy sárgatesthormont termeli.





• Az ösztrogének felelősek a női nemi szervek fejlődéséért, valamint a nőies jelleg kialakulásáért. Később több területen is elősegítik a megtermékenyülést. Szeretkezés során például érzékennyé teszik a méhizomzatot az oxitocin hatására. Az oxitocin méhösszehúzódásokat kelt, így a női szervezet szinte beszippantja a hímivarsejteket.
Az ösztrogének tovább fokozzák a méhkürt mirigysejtjeinek működését, és a csillószőrök mozgását. Ezek a kis karocskák terelgetik jó útra a (a méh felé) a petesejtet. Az ösztrogének felelősek a méhnyálkahártya megvastagodásáért is, így előkészítik a helyet a pete beágyazódásához. Ugyancsak ösztrogének hatására fejlődik ki a mellekben a tejmirigyek vezetékrendszere.

• A progeszteron tovább alakítja a méhnyálkahártyát, és véglegesen alkalmassá teszi a pete beágyazódására. Csökkenti a méh oxitocin-érzékenységét, gátolja a várandósság alatt a méhösszehúzódásokat, vagyis segít a gyermek kihordásában. Progeszteron hatásra fejlődnek ki az emlőmirigyek.

• Az oxitocint az agyalapi mirigy termeli. Simaizom-összehúzó hatása szeretkezés, szülés és szoptatás idején érzékelhető legjobban. Elsősorban a méhizomzat és a tejmirigyeket körülölelő izmok összehúzódását váltja ki.
Exit mobile version