Popsival elõre

W. Ungváry Renáta | 2002. Október 02.
A medencevégûen elhelyezkedõ magzatoknak egyre kisebb az esélye arra, hogy természetes úton megszülessenek. Míg évekkel ezelõtt gyakori volt a faros szülés, ma már a legtöbb helyen inkább császármetszés mellett döntenek.





Az esetek felében semmilyen kimutatható oka sincs a magzat medencevégű elhelyezkedésének. Érdekes jelenség, hogy a fartartás a későbbi terhességekben is gyakorta ismétlődik. Előfordul, hogy a köldökzsinór rátekeredik a magzat nyakára vagy testére, s emiatt válik túlságosan röviddé a megforduláshoz. Igen ritkán a méh fejlődési rendellenesége miatt nem tud a magzat fejjel lefelé elhelyezkedni.


Mikor kerülhet sor faros szülésre?


A mai magyarországi gyakorlatban a medencevégűen elhelyezkedő magzatok harminc-negyven százaléka születhet meg hüvelyi úton, s ez az arány évről évre csökken.

Ha a magzat feje van elöl a szülésnél, alaposan kitágítja a szülőutakat, s a test többi része már könnyen megszületik. Faros szülésnél a fejnél jóval kisebb átmérőjű popsi halad át először a szülőcsatornán.

Ilyenkor a fő probléma az, hogy a köldökzsinór előrébb helyezkedik el, mint a fej, amely utoljára halad át a szülőcsatornán, s attól kezdve, hogy a koponya belép a medencébe, a köldökzsinór egészen addig leszorítódik – azaz megszűnik a magzat keringése – amíg a koponya el nem hagyja a medencét. Az oxigénhiány következtében károsodik az agy. Felnőtteknél ez három perc múltán következik be, a magzatok öt percet is kibírhatnak.




Normális szülés esetén a fej általában 6-8 óra alatt halad át a medencén, s ezalatt a koponya a szükséges mértékben át tud formálódni. Medencevégű fekvés esetén erre az áthaladásra csupán egy-két perc áll rendelkezésre. Ez a gyors folyamat nagyobb megterhelést jelent a magzat koponyájára.

Faros szülésre tehát akkor kerülhet sor, ha a magzat mérete nem túl nagy, ha a szülés jól halad, és semmilyen más szövődmény nincs. Többedszer szülőknél könnyebben dönt az orvos hüvelyi szülés mellett, ha első babáról van szó, szinte mindig császármetszésre kerül sor. 


Dr. Póka Róbert, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Exit mobile version