Ha tehát az a cél, hogy a gyerek átaludja az éjszakát, méghozzá minél hamarabb, ne szoptassuk éjszaka, és fektessük le külön szobában. Ennek viszont többek közt az a hátránya, hogy nem vesszük mindig észre, ha valami baja van, a tejtermelődésnek pedig nem tesz jót a hosszú éjszakai szünet.
Ráadásul az első hetekbenhónapokban a gyarapodás lassulását is eredményezheti, ha éjszaka nem szoptatunk. Az anyatej könnyen és gyorsan emésztődik, ezért nem meglepő és nem is káros, ha a csecsemő gyakran megéhezik.
Az azonban hasznára válik a csecsemőnek, ha a szoptatást nem kapcsoljuk össze minden alkalommal az elalvással. Nagyjából három hónapos kor körül számíthatunk arra, hogy csökkenni kezd az alvásigénye tehát nem alszik, ettől kezdve gyakran alakítsuk úgy, hogy ébren tegyük le az ágyacskájába. Néha a papára, nagymamára is bízhatjuk a lefektetést az esti szopi után.
A látszat ellenére persze azok a gyerekek is megtanulnak maguktól elaludni, akik hónapokig, olykor két-három évig is a szopástól alusznak el, sőt az éjszakai szopást is maguktól kinövik valamikor. Kérdés, van-e türelmünk ezt kivárni. A kisgyermekkor azonban összességében igen rövid, s hamar elröppen, ezért talán érdemes egy kis időt szánni rá, akár éjszaka is…