Hányszor legyen tele a bugyor?

nlc | 2003. Március 11.
A csecsemõ egészségi állapotáról sokat elárul a széklete, ám a szülõk gyakran ok nélkül aggódnak. Az elsõ évben többször változik a széklet színe, szaga, állaga és gyakorisága. Ha valamilyen probléma adódik, elsõsorban ezekrõl az adatokról kell beszámolnunk a gyermekorvosnak.




Mindezek szorosan összefüggenek a baba táplálkozásával. Egy-egy új étel bevezetésekor változhat az addig megszokott rend. Az emésztőrendszer csak egy éves korra fejlődik ki teljesen.

Az anyatejes csecsemők széklete aranysárga, képlékeny, savanyú szagú. Akár naponta ötször is tele lehet a bugyor, mert minden szopás után kakilhat, de az is előfordulhat, hogy napokig nincs széklete, mert az anyatej teljes egészében felszívódik. Mindkét véglet normális, ezért ne alkalmazzunk segítő szándéktól vezérelve “hashajtó eljárásokat”, például a hőmérőzést, beöntést. Ezekkel csak megzavarjuk a székürítés természetes mechanizmusát. A gyermeknek a későbbiekben is egyedül kell majd boldogulnia ezzel a művelettel.

A tápszeres babák széklete szilárdabb állagú, világosabb és erősebb szagú. A gyümölcsök, főzelékek bevezetésével tovább változik a színe: sötétebb és szilárdabb lesz.

Nem jelent székrekedést a bogyós kaka sem, ha nem viseli meg a babát. Tápszeres babáknál és gyümölccsel, zöldséggel is etetett babáknál már előfordulhat valódi székrekedés, aminek a hátterében rendszerint táplálási hiba áll.

Abban az esetben is orvoshoz kell fordulni, ha a széklet vizes, nyálkás, habos, zsírosan csillogó, kellemetlen, szokatlan szagú lesz – akármivel tápláljuk is a babát. Ezek a tünetek valamilyen felszívódási zavarra, például lisztérzékenységre utalhatnak.
Exit mobile version