Az utolsó 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ultrahangtechnika – kezdi a felvilágosítást Dr. Hajdu Krisztina szülész-nőgyógyász, humángenetikus. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minőségű képet adnak, mint az első készülékek.
A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata. Ma már más-más típust használnak a kardiológiai, a nőgyógyászati és az emlővizsgálatokhoz. A Doppler-ultrahang a magzat és a köldökzsinór áramlási viszonyainak mérésére is alkalmas. Egyes típusoknál már színes a kép, ami megkönnyíti a látottak értelmezését. Ha például arra van szükség, hogy vizsgálati célra vért vegyenek a köldökzsinórból, ilyen készüléket használnak a szúrás helyének biztonságos megállapításához.
Borsos ára miatt a legtöbb kórház, klinika gépparkjából még sokáig hiányozni fog az újdonságnak számító négydimenziós ultrahang. Valóban élményszerű a kép, hiszen olyan, mintha eleven fotó volna, míg a hagyományos készülékeknél az avatatlan szemlélő még mindig csak fehér foltokat lát a szürke ködben, benne néhány határozott vonallal, melyek a kis bordákra és egyéb csontocskákra emlékeztetnek.
Miben különbözik ez a típus a korábbi, háromdimenziós készülékektől?
A háromdimenziós gép sorozatfelvételeket készített a magzatról, s ezeket rakta össze kis idő múlva a számítógép térbeli képpé. A negyedik dimenzió az idő: az új gépek képesek arra, hogy mozgásban jelenítsék meg a háromdimenziós képet. Így a vizsgálófej mozgatásával a térben és időben eltérő képeket kapunk. A vizsgálófejjel gyakorlatilag végigpásztázható a magzat bőrének felszíne, így különös jelentősége lehet a bőrfelszín épségének megítélésében. Sok kismama azért szeretné igénybe venni a vizsgálatot, mert AFP-eredménye kóros értéket mutat. A négydimenziós ultrahanggal nagy biztonsággal megállapítható, nincs-e nyitott gerince a magzatnak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a jó szakember a hagyományos, kétdimenziós ultrahang-készülékkel is ugyanolyan biztonsággal ismeri fel a rendellenességeket, mint a négydimenzióssal.
Sokhelyütt már arra is lehetőség van, hogy a család videofelvételt készítsen az ultrahangvizsgálatról, a legtöbb készülék pedig papírképet is tud nyomtatni a magzatról. Mi tagadás, az édesanyának is szívet melengető érzés, ha vethet egy pillantást fejlődő kisbabájára a képernyőn. Számos magánrendelőben a havonkénti alapvizsgálat része az ultrahang.
– Vajon indokolt, hogy ilyen gyakran végezzük? Időnként arról is hallani, hogy a túlságosan gyakori, hosszas ultrahangozás káros lehet.
Eddig nem sikerült bizonyítani, és nem is tudunk arról, hogy az ultrahangvizsgálatok ártanának vagy reális veszélyt jelentenének a magzatra. Hangsúlyozom azonban, hogy diagnosztikus eljárásról van szó, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha valamilyen konkrét kérdésre szeretnénk választ kapni. A puszta kíváncsiság és az, hogy gyönyörködni szeretnénk a kisbabában, önmagában nem elégséges ok a gyakori vizsgálatra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anyamagzat kapcsolat szempontjából bizonyos esetekben fontos lehet ez a pillantás odabentre”. Természetesnek tartom és támogatom, ha a hozzátartozó jelen szeretne lenni a vizsgálatnál. Ha például fejlődési rendellenesség tényét kell közölnöm, akkor nagyon fontosnak érzem, hogy az apa is jelen legyen.
Az ideális időtartam aszerint változhat, hogy mennyire gyakorlott az orvos, és milyen kérdésekre szeretne választ kapni. Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálat, amelyet a tizennyolcadik-huszadik hét körül végeznek, legalább negyedórát vesz igénybe, hiszen igencsak aprólékos megfigyelésre van szükség, csak így lehet kiszűrni a rendellenességeket. Még így sem garantálható, hogy valóban mindent észreveszünk.
Számos szüléstörténetben olvashatjuk, hogy a köldökzsinór a magzat nyakán volt. Nem lenne-e célszerű a szülés előtt is ultrahangvizsgálatot végezni, hogy ezt megállapítsák?
Nagyon gyakran előfordul, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik, de ennek az esetek többségében nincs jelentősége. A közhiedelemmel ellentétben ez nem okoz fulladásos halált, hiszen a magzat születése előtt nem a tüdejével lélegzik. A nyakra tekeredő zsinór még születési akadályt sem jelent, bár a kitolást néha lassíthatja. Szülés előtt közvetlenül csak akkor nézzük meg újból a magzatot, ha a vajúdás megindulása előtt más vizsgálati eredmények fenyegető magzati oxigénhiányra vagy fejlődésbeli elmaradásra utalnak.
Ajánlott ultrahangvizsgálatok:
1. 10-12. hét: Megmérik a magzat tarkóredőjét. A méretekből következtetni lehet a Down-kór valószínűségére
2. 18-20. hét: Genetikai ultrahang
3. 28-32. hét: Ellenőrzik a magzat növekedési ütemét
Ha a terhesség tényét is ultrahanggal erősítik meg, összesen négy vizsgálatra kerül sor az egészséges, panaszmentes kismamáknál.
Olvasónk írta: Két alkalommal is voltunk 4D ultrahangon, és már a tizenhetedik héten megtudtuk, hogy a pocakomban lakó pici babánk kisfiú. Kislány volt ugyan a titkos vágyunk, de amint megtudtuk, hogy kisfiunk lesz, lélekben azonnal ráhangolódtunk. Már akkor egy kis egyéniség élt a testemben, akit attól kezdve a nevén szólítottuk. A 4D ultrahangot egyébként mindenkinek ajánlom, mert leírhatatlan élményt nyújt, olyat, amit a leendő szülők is élvezni tudnak, s megnyugtatja őket, ha egészségesnek látják a babájukat. (Kurucz Szilvia)
Vizsgálat és fotóminőségű kép négydimenziós ultrahangkészülékkel:
Praxis rendelő, 1119 Budapest XI., Bartók Béla út 92-94., IV. emelet 20., bejelentkezés: 385-8495