Az igény szerinti szoptatás az első hetekben szinte lehetetlenné teszi, hogy a nagy mindent az eddig megszokott időpontban kapjon meg. Az étkezések, a séta, a délutáni alvás, az esti nagy pancsizások bizony elcsúszhatnak, hiszen a kicsi még elég öntörvényűen működik. Gyakran szopik, utána még böfiztetni kell. Minduntalan bekakil, a pelenkacsere sokszor teljes átöltöztetéssel jár együtt.
A leglehetetlenebb időpontokban elalszik, így meghiúsul a nagynak beígért séta vagy a barátnő-látogatás.
A megszokotthoz képest tehát teljes a káosz. Az első hetekben legalább egy segítő kézre szüksége lesz az édesanyának ahhoz, hogy valamelyest sínen tudja tartani a család életét. Ne szégyelljünk segítséget elfogadni!
A legjobb, ha az édesapa el tud szabadulni a munkahelyéről, és ő serénykedik a ház körül, ő biztosítja az állandóságot a nagy” tesó életében. Ha a papa nem teheti meg, hogy otthon maradjon, vagy van ilyen is többet árt, mint használ, akkor egy nőrokon vagy egy barátnő jó megoldás lehet.
Amikor némi rendszeresség kezd mutatkozni a kicsi életében, az anya általában már maga is elboldogulhat a két gyerekkel. Meg tudja tervezni a napot, át tudja alakítani a nagyobb gyerek mindennapjait és a kicsi gondozásának módját úgy, hogy mindhármuknak megfeleljen.
A délelőtti séta vagy vásárlás indulási időpontját igazíthatjuk valamelyik szoptatás végéhez. Ilyenkor már pelenkázásnál öltöztessük úgy a kicsit, hogy később ne kelljen túl sokat bolygatni. Böfiztetés után tegyük rögtön a babakocsiba vagy a hordozóba, és indulhatunk!
Ha időre megyünk valahová, vagy többórás családi programot szervezünk, kénytelen lesz az apróság alkalmazkodni (és a mama is, természetesen). Meg kell barátkozniuk a házon kívüli szoptatás gondolatával. Ez sokaknak nem esik nehezükre, olyan természetesen tudják megetetni gyermeküket egy buszmegálló padján vagy a játszótér füvén, hogy az arra járó észre sem veszi, mi zajlik a póló alatt. Mások mindezt elképzelhetetlennek tartják. Ezt az idegenkedést azonban a legtöbben legyőzik magukban, mivel rájönnek, hogy így mennyivel több lehetőségük van a nagy gyerek igényeit kielégíteni anélkül, hogy a kicsit megfosztanák a szopizás örömétől.
A kisbaba gondozása, szoptatása az otthoni nyugodt” körülmények között sem egyszerű, ha a nagy testvér véletlenül nem ért egyet a szoptatás időpontjával. A többgyerekes anyák jól tudják: a nagyobbnak mindig akkor kell pisilni, inni, ruhát cserélni, amikor már hozzáfogtunk a kicsi pelenkázásához vagy etetéséhez. Megpróbálhatjuk megelőzni a komplikációkat úgy, hogy időben felkínáljuk a bilit, az italt a nagyobbnak, de ez nem mindig jár sikerrel. A nagyobbacskák ugyanis rendkívül találékonyak. Jobb megoldás, ha lekötjük valamivel. Pelenkázásnál kérhetjük: adja a kezünkbe a törlőkendőt, a krémet, a tiszta pelust. Válasszon ő rugit a kicsinek. Szoptatás alatt mesélhetünk neki, mondókázhatunk, játszhatunk vele. Elmesélhetjük, milyen volt, amikor ő volt ekkora, hogyan telt egy napunk, ki jött hozzá látogatóba, mit csinált szívesen, mit nem. A három év alatti gyerekek nagyon szeretnek olyan meséket” hallgatni, ami róluk szól. Még izgalmasabb, ha a mi családunk mindennapjait mondjuk el, csak éppen egy cicacsalád szerepeltetésével. Ez felnőtt szemmel unalmas lehet, de a kicsinek segít feldolgozni, átgondolni a saját életét. Kiderülhet, hogy érzi magát, mit gondol a testvéréről, mik a vágyai, kire mérges. A máskor küzdelmes szoptatási idő így akár mindenki számára hasznos mini pszichoterápiává is válhat.
Rakjuk a nagyot a járókába!