Látászavarok, szembajok

Szaktanácsadó: Dr. Fodor Mariann, neonatológus-gyermekgyógyász | 2003. November 18.
A látás sajátos fejlõdési zavara a tompalátás. Minden olyan esetben kialakul, amikor a látásélesség fejlõdését valami megzavarja.





Normális esetben mindkét szem ideghártyáján egyforma élességű kép keletkezik. Ha a kép mégsem egyforma, a homályosabban látó szem “kikapcsol”.
A jelenség oka többnyire a kancsalság. Egy-két hónaposan még gyakran előfordulhat, hogy a kisbaba a szemmozgás összehangolatlansága miatt kancsalít, de három hónapos kortól kezdve már két szemmel, koordinálva kell követnie a tárgyakat. Ha mégsem így lenne, vigyük el gyermekszemészeti vizsgálatra.

Csecsemőkorban ugyanis a tompalátás kialakulásának folyamata gyakran napok, hetek alatt megfordítható. A kezelés lényege a tompalátó szem használatának erőltetése.





Ezt a célt úgy érhetjük el leghatásosabban, ha a jobbik szemet közvetlenül az arcbőrre helyezett, bőrbarát tapasszal takarjuk le. A ragasztást mindig hordani kell, nem szükséges a szemet “pihentetni”, mint ahogy azt sokan hiszik, hiszen ezzel csökkentenénk a terápia hatékonyságát. Igen fontos, hogy valamennyi szemészeti ellenőrzésre elvigyük a gyermeket!

Ha a csecsemő három hónaposan nem fixál a tekintetével, nem nyúl a tárgyak után, és kifejezéstelenül néz a semmibe, igen súlyos fokú gyengénlátásról, vakságról lehet szó. Ha erre gyanakszunk, azonnali és alapos vizsgálat szükséges.  Főleg koraszülött csecsemőknél gyakori a rövidlátás, amely öröklődhet is. Ha a szülőknél előfordult ez a szemhiba, a gyermeket korán meg kell vizsgálni.
Exit mobile version