Fürdetés

Kovács Valéria | 2004. Április 02.
A szülõk és a baba számára a fürdés a kisgyermekes lét egyik legkedvesebb része. Ilyenkor a legtöbb családban valóban jelen van az apa és az anya is, és közösen élvezik az önfeledt lubickolást.





Itt is vannak azonban betartandó szabályok, melyek nélkül akár nagyobb baj is történhet.

Amíg a baba köldökcsonkja le nem esik, ne merítsük teljesen vízbe, hogy az érzékeny terület ne legyen nedves. Ilyenkor csak törölgessük át a magát összepiszkolni még úgysem tudó (lesz erre még ideje bőven!) újszülöttet.

Később már jöhet a fürdő, amihez fokozatosan szoktassuk hozzá a babát, nehogy megijedjen a víztől. Mindig tartsuk biztosan, és ne engedjük, hogy a szemébe, szájába víz, netán fürdető menjen! Egyedül pedig egy pillanatra se hagyjuk, még a legkisebb vízben sem! Ne a nagykádban fürdessük, mert az egyrészt nekünk is kényelmetlen lenne, másrészt érzékeny immunrendszere még nem biztos, hogy meg tudná védeni az esetleges fertőzésektől. A külön kiskád ajánlatos!







Elpusztítja a gombákat, spórákat, vírusokat és baktériumokat
A fürdővíz mindig legyen kézmeleg és nem túl mély. Már előre gondoskodjunk a kiskád elhelyezéséről, hogy ne kelljen mélyre hajolnunk, hiszen zsibbadt háttal és fájó derékkal senki nem fogja élvezni a lubickolást. Fürdés előtt minden szükséges dolgot (törölköző, tiszta pelenka és ruhák stb.) készítsünk elő, így nem kell majd a vizes babával a kezünkben keresgélnünk.

A kád legyen csak a babáé, ne használjuk másra, és fertőtlenítsük ki minden fürdés után. Még a baba ruháit se mossuk benne, tényleg csak a fürdetéshez használjuk!

Ha pedig a babát először megijeszti a fürdőzés, még mindig próbálkozhatunk a tiszta vizes lemosással. Később némi kihagyás után próbálkozhatunk újra, szépen fokozatosan.
Exit mobile version