Nem is eszem mást! Annyira együtt élek és érzek a kismamáimmal, hogy együtt is hízom velük. Tíz hónap, tíz kiló.
A Kismama aznapi olvasói e-mailjei is leginkább a tévéadásban történtekkel foglalkoztak, csak egy jellemző mondatot idézek:
Ha ilyen a normális szülés, akkor százszor inkább a császár!
Hogy tudtad megállni, hogy közbeszólj? Hogy ne lapítsa már agyon azt a szegény kismamát, doktor úr!
Milyen jogon szóltam volna? Nem vagyok se orvos, se bába, se dúla! És mi van, ha szólok? Mi lesz akkor a többi kilencvenhatezer kismamával? Nekik akarjuk megmutatni, hogy szülhetnek ma a magyar nők.
Ahányan vagyunk, annyiféleképpen, nem? Hogy fér ez bele tíz részbe?
Mind a húsz történet egyszeri, megismételhetetlen, mégis rengeteg jellemző, általános mozzanatot fedezek fel bennük. Megismerhettem olyan főorvost, aki a szülés közben azt magyarázta nekem, hogy ez egy show! Meg kell adni minden nőnek, hogy életében egyszer főszereplője legyen egy show-nak! Közben volt olyan szülész, aki szerint a természet azért bízta a nőkre a szülést, mert a férfiak nem bírnának ki ekkora fájdalmat. Döntse el a néző, neki melyik rokonszenves!
A hálapénz.hu honlap működését felfüggesztették. Nem azért, mert pontos összegeket lehetett olvasni rajta, hanem mert szemérmetlenül részletes beszámolókat közölt arról, hogy kivel mi történt a szülőszobában. A tévésorozat nem fog egyszer csak eltűnni hasonló, személyes adatokhoz fűződő jogok állítólagos megsértése miatt?
Dehogy! Miért? Az ezerötszáz várandós anya közül, akiket megkerestünk, húsz tisztelt meg engem és a nézőket azzal, hogy bebocsátott az életébe. Ezek nem kandi kamerás felvételek! Mindig mindenki tudta, hogy ott a kamera, hogy filmre rögzítse a szavakat és a tetteket. Nem az a felháborító, ha valaki könyökkel passzírozza ki a kisbabát a mamájából, hanem az, ha ezt százezrek látják? Egyébként már a szombati beharangozó részlet után elkezdtek fenyegetni sms-ben, hétfő reggel pedig ügyvédi felszólítást kaptam, melyben letiltották az adást. Csak hát ezek az idők szerencsére már elmúltak! Szerdán szépen le is ment az első rész, láthatta, aki akarta.
Milyen érzéseid voltak a várandóssággal, a szüléssel kapcsolatban, mielőtt belevágtatok volna a sorozatba?
Borzalmas emlékek. Pedig semmi különös nem történt akkor, kilenc éve, Lolita születésénél. Minden normálisan, előírás, azaz a protokoll szerint folyt. Iszonyú lelkiismeret-furdalással küzdök, ahányszor csak eszembe jut. Teljesen készületlen voltam! Nem is foglalkoztam az egésszel, míg föl nem küldtek a szülőágyra!
Második rész»