Az itt-ott meghallott hír(töredék)ek és az ebben a korban lassan megszólaló biológiai óra a kíváncsiskodók kérdéseivel vegyülve ijedtséget, esetleg pánikot válthat ki a gyermektelen nőkből. Pedig az esetek többségében egy ilyen korú, felnőtt nő külső befolyás nélkül magában pontosan tudja, mit vár az élettől, és mikor szeretné meghozni a szülésről szóló fontos döntését.
Az egészséges, társkapcsolatban élő nőknek többféle határozott indoka lehet arra, miért nem szült még az elvárások szerinti normális, huszonéves korban. A gyakori okok közt szerepel az anyagi helyzet. A gyermeknélküliség ezen indokának az igazi értelmét leginkább azok tudják megérteni és elfogadni, akik saját bőrükön tapasztalták már meg a pénz hiánya miatt kialakult nehéz helyzetet. Egy másik, többször elhangzó indok a munkahelyi helyzet és a karrier előtérbe helyezése. Ez az ok gyakran heves vitát vált ki az emberek között, akár egy baráti beszélgetés alatt, tévéműsorokban, de számos példát találhatunk rá az internetes fórumokon is. Ennek az indoknak az elfogadói megértik és átérzik azoknak az érzéseit, akiket huzamosabb ideig boldoggá tesznek és elégedetté varázsolnak a munkahelyen elért sikerek.
Hazánkban sajnos elég nagy azoknak a gyerekeknek a száma, akik csak egy szülő mellett nőnek fel, mert édesapjuk, vagy édesanyjuk elhagyta a családot. Előfordulhat, hogy ezek a tapasztalatok sincsenek jó hatással a gyermekvállalásra, hiszen kialakíthatják azt a félelmet a nőkben, hogy csak nehogy én is így járjak.
Az íratlan szabályok és a nőkkel szembeni elvárások ugyan még napjainkban is élnek, de a harminc fölött gyermeket akaró nőknek pánikra semmi okuk nincsen. A felmérések szerint a szülési határidő egyre jobban kitolódik, gyarapodik azoknak a családoknak a száma, akik csak ekkor kívánnak gyermeket. Orvosi szempontból sincs ok az aggodalomra, ez a kor egy egészséges párnál nem esik a veszélyeztetett kategóriába. Gyakori az olyan válasz is, hogy a második babát még később, a harmincas évei közepén vagy végén szeretné világra hozni.