Minden elõzetes híresztelés ellenére idén nyáron a zebra-csíkos lesz a divat és ez az év a zebrák éve, ugyanis Csíkos rabul ejt minket. Gyerekeknek és gyereklelkû felnõtteknek izgulós-nevetõs perceket garantál a Pata-csata.
Az alkotók biztosra mentek, és felhasználtak minden jól bevált elemet: van esőben elázott zebrabébi, rakoncátlan lányát egyedül nevelő apa, csinos, gazdag, de meglehetősen undok hölgy, éppen jókor érkező ismerős, tragikus múlt, fogadás, rivalizálás, barátság, szerelem, lányrablás és beszélő állatok. Az álmodozó zebrán kívül a pajta lakója a kelekótya kakas, a bölcs kecske és a mogorva póni. A társaságot színesíti a nagyszájú, de gyáva pelikán, aki felmenői között gengszter ősökkel is büszkélkedhet, és a teljes megtévesztés miatt Gúnár névre hallgat, viszont a slusszpoén talán csak a felnőttek kedvéért a két szemtelen légy, Szutyok és Mocsok.
A történet a szokásos mesei elemekkel gazdálkodik. Az álmok és a valóság egymásnak feszül, és versenyre kel. A versenyt itt szó szerint kell érteni, és a kérdés csupán annyi, hogy mit keres egy zebra a versenylovak között.
Persze azért az embervilágban is zajlik az élet: a lovaglástól eltiltott kislány boldogan vágtat a zebrán. Az aggódó apa és a rosszindulatú fekete csődör tettein kívül újabb bonyodalmat jelent, amikor a versenyre hittel és kitartással készülő Csíkos mert bár külseje elsőre nem mutatja, de ő egy igazi versenyló -, elveszti lelkesedését, és már-már feladja terveit. Persze barátai ezt nem hagyják, fifikásan érvelnek, szelíd meggyőzést alkalmaznak. Az elmaradhatatlan szerelmi szál egy fehér kancacsikó képében érkezik, és ez tovább borzolja a kedélyeket a versenyistálló díjnyertes paripái és a szavannák csíkos lova között.
Nem a váratlan fordulatokban gazdag történet, vagy a meglepő befejezés miatt érdemes megnézni ezt a filmet, mert ahogy a mesékben lenni szokott: a gonosz megbűnhődik, a jó pedig elnyeri jutalmát. Viszont a film aranyos, magával ragadó és felkavaró, izgalomra és nevetésre jócskán van ok. Én néha a gyerekekkel együtt szinte elfelejtettem levegőt venni, később pedig könnyem folyt a kacagástól. Mellettem egy férfi a térdét csapkodta, úgy nevetett. A film végén olyan katartikus boldogságban úsztam, mintha én nyertem volna meg életem fő versenyét.
A film hivatalos honlapja »