Az első és legfontosabb dolog, hogy bármikor jogod van meggondolni magad, és senkinek nem tartozol magyarázattal. Nem kell feltétlenül észérvekkel megtámogatni a döntésedet. Sőt! Fontos, hogy hagyd érvényesülni az intuíciódat. Minden kismamát arra biztatok, hogy hallgatózzon, hogy milyen sugallat érkezik legbelülről (szívéből, lelkéből vagy akár a babától, esetleg az álmaiból), és kezdje el figyelni magát és a testérzeteit akkor, amikor a jelenlegi helyre/orvosra gondol és akkor, amikor egy másik lehetőségre.
Ha esetleg az utóbbi tölt el kellemesebb érzésekkel, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy mi is az pontosan, ami a mostaniban zavar, ami feszültséget kelt benned. Lehet ez egy a külső szemlélő számára jelentéktelen dolog, de ha neked fontos, akkor jó, ha tudatosítod magadban, hogy mi is ez. Az is segíthet, ha leírod magadnak, vagy ha elmondod a dúládnak vagy egy jó barátnődnek.
Lehet, hogy először nehezen nézel szembe azzal a ténnyel, hogy elégedetlenség van benned az orvosoddal kapcsolatban, hiszen a mi kultúránkban nem divat elvárásokat állítani egy orvossal szemben. Az is előfordulhat, hogy a várandóssággal együtt járó érzelmi hullámzások miatt nem is nagyon bízol a megérzéseidben. Biztos csak rossz kedvem volt” mondogatod magadnak, pedig talán már a sokadik alkalommal jössz el úgy választott doktorodtól, hogy érzed, valami nem stimmel! Járj utána a rossz érzéseidnek, lásd tisztán, hogy mi nem tetszik! Talán azzal, hogy meg tudod fogalmazni, mi is a gond vele, már oldódik benned a feszültség. Ha nem, akkor is jó, ha tudod, hogy pontosan mit nem szeretnél egy következő orvosban.
Arra is volt példa, hogy egy kismama tökéletesen meg volt elégedve választott orvosával, de mindenféle szörnyűségeket hallott róla. Ezek is kelthetnek belső feszültséget, amiket enyhíthet az, ha kérdezősködsz jobbra-balra, hátha olyan történeteket is hallasz majd, melyek a saját megérzéseidet igazolják, és ez megnyugtató lehet.
Érdekes, hogy a mi kultúránkban valami negatív kapcsolódik ahhoz, ha valaki meggondolja magát, és változtatni akar. Pedig ha belegondolunk, hogy milyen hihetetlen változásokon megyünk keresztül a várandósság kilenc hónapja alatt, akkor szinte természetesnek kéne vennünk, ha valakiben új tervek, elhatározások születnek. Érezd úgy, hogy ez a fejlődés jele! Légy magadra büszke, hogy mindent megteszel annak érdekében, hogy legbenső vágyaid és a külső körülmények összhangba kerüljenek!