Vigyázz a gyerekre!

Vályi-Nagy Erika | 2007. Június 22.
Ömlenek a rémhírek az eltûnt gyerekekrõl. Kétségbeesés, rettegés és remélhetõleg… a megkönnyebbülés. Mit tehetünk azért, hogy gyerekünk ne kóboroljon el, vagy ha megtörtént a baj, mit tegyen? Milyen módszerekkel védheti meg magát?

Minden egy alapos beszélgetéssel kezdődik. Mikor éppen felvilágosítjuk a gyereket, és felhívjuk a figyelmét a rá leselkedő veszélyekre, bizony nehéz megtalálni a középutat. Hogy ne legyünk túlságosan elrettentőek, de ne is kicsinyítsük le a problémát. Hogy ne keltsünk benne még több szorongást, de ráébresszük, hogy komoly dolgokról van szó.







A legfontosabb a szülői példa. A gyerek folyton kapja az utasításokat (ne nyúlj a konnektorhoz, nézz szét az utcán, ne simogasd meg az ismeretlen kutyát…), de leginkább az hat rá, hogy mi hogyan viselkedünk. Nem nyúlunk a konnektorhoz. Szétnézünk az utcán. Nem simogatjuk az ismeretlen kutyákat. Ugyanígy sajátítja el azt is a gyerek, hogy a szülei másként beszélgetnek a barátokkal, rokonokkal és másként az idegenekkel. Utánoz, és közben megtanulja, hogy tartózkodóbbnak kell lenni, és az egyedüli ősbizalom csak a családtagoknak jár. Azokat a gyerekeket lehet könnyen elcsábítani, akikre otthon nem figyelnek eléggé, akik vágynak a szeretetre. Egy tábla csokival el lehet velük hitetni, hogy máshol jobb lesz, mint otthon.





Vigyázat, cukrosbácsi!


A gyerekcsábító trükkök tárháza kifogyhatatlan, de jó, ha a legtipikusabbat elmondjuk a gyereknek, és a fejébe verjük: soha ne álljon szóba és ne menjen el idegennel.

A leggyakoribb megszólítási trükkök:
• Szülőkre utalgat – Apu küldött, hogy gyere velem…
• Ajándékkal próbál megvesztegetni – Vegyek neked egy kis csokit?
• Megrémiszti a gyereket – Anyuval baj történt, gyere azonnal!
• Segítséget kér – Segítenél megmutatni, hogy hol az iskola?
• Beveti a felnőtt tekintélyét – Te bántottad a kisfiamat? Na gyere, beszéljük ezt meg!

Tudatosítsuk a gyerekben azt, hogy sohasem küldünk érte idegen embert, soha ne fogadjon el semmit idegenektől, egyedül ne segítsen felnőtteknek, várja meg, amíg ismerős felnőtt is jelen van, és ne ijedjen meg! Ha vészhelyzetet érez, kiabáljon bátran!






Mire tanítsuk meg a gyereket? 




• Ha elmegy otthonról
Mindig írja ki, telefonálja meg, hogy hova megy, mikor jön és hogyan lesz elérhető. Legjobb erre a célra a családi notesz, ahova mindenki feljegyzi, hogy éppen merre csatangol. Ugyanez érvényes a szülőkre is, mi is mindig írjuk ki, hogy merre talál minket a gyerek. (Ha mindenkinek van mobilja, ami fel van töltve és van is rajta pénz, akkor ezek a dolgok egy csapásra megoldódtak.)






• Soha ne egyedül
Mindig legyen vele egy barátja, ha csak a boltba is szalad le. Az iskolából is mindig csoportosan jöjjenek haza, ha erre nincs lehetőség, kérjünk felnőttsegítséget.


• Ha úton van
Előfordul, hogy eltéved, rossz buszra száll, kérdezzen meg egy biztonságos felnőttet, hogy miként talál vissza. Ki a biztonságos felnőtt? Anya a gyerekével, buszsofőr, rendőr…


• Ha elveszik
Együtt indulunk, szétszakadunk. Egy tapodtat se mozduljon, maradjon ott, ahol észreveszi a bajt. Ha nekivág keresgélni, még nehezebb lesz megtalálni. Füleljen, hogy mikor hallja meg a nevét, akár egy hangosbemondóban. Kiabáljon a szülei után!


• Ha megkínálja egy idegen
Nehéz ügy, pláne ha csokival csábítgatják. De nincs mese, meg kell vele értetni, hogy nem fogadhat el idegentől semmit, csak ha a szülők is jelen vannak. A semmi pedig egyenlő a semmivel.






• Ne nyúlj hozzám!
Ne engedje, hogy bárki idegen hozzáérjen, pláne ha ez zavaró, kellemetlen a számára. A lehető leggyorsabban próbáljon kikerülni egy ilyen szituációból, az a legjobb, ha elszalad.


• Ha otthon van
Ne nyisson ajtót idegennek, még a díjbeszedőnek se. Füllentse azt, hogy a szülők elmentek, és nincs kulcsa. Ha erősködik az illető, hívjon fel egy családtagot, vagy kérje a szomszédok segítségét.


Együtt tanulunk


Sok dolgot meg lehet és meg is kell tanítani a gyereknek. De továbbra is a legfontosabb támpont a szülői példa lesz, hiszen az anyával és apával együtt töltött élményekből fog a gyerek vészhelyzetben is táplálkozni. Eszébe jutnak a közös séták, amikor anyával bementek a boltba, és ott az eladót kérdezték, hogy hol van ez a ruha, az a magnó. Bevillan az is, amikor egy idegen városban a buszsofőr segített, hogy merre találják a szállásukat. És persze tudja azt is, hogy mit kell kérdeznie, és tud más fontos információt is. Ennél többet nem tehetünk: tanítgatjuk, példát mutatunk és szeretjük. Bízunk benne.

Exit mobile version