Mindjárt becsöngetnek!

nlc | 2007. Augusztus 31.
Kezdõdik az iskola, ám az új tanév nem csak a gyerekeknek, a szülõknek is sok változást és megoldásra váró feladatokat tartogat. Nézzük át most azokat a helyzeteket, amikor nem a nebulóknak, hanem a szülõknek kell okosan dönteniük!

Vége a nyári pihenésnek, kezdődik az új tanév – és ezzel együtt persze jönnek a problémák is. Vajon idén is bukdácsolni fog a gyerek matekból? Talál majd magának barátokat az új osztályban? Megint ellóg majd a korrepetálásról? Ismét elcseréli majd az ebédjegyét egy zacskó chipsre?

Számtalan kérdés merül fel bennünk, miközben kísérjük a kicsit az iskolakapu felé, ha pedig még csak most megy elsőbe a gyerek, az izgalom hatványozottan jelentkezik a család minden tagjánál. De hogyan tehetjük könnyebbé gyermekünk számára a tanítási időszakot?
Öt kérdésre megpróbálunk szakértői segítséggel választ találni.






1. Hogyan segíthetjük a beilleszkedést? 





A legnehezebb helyzetben az első osztályosok vannak. Hiszen ők nemcsak új közösségbe kerülnek, hanem számtalan új elvárásnak is meg kell felelniük, és a megszokottnál lényegesen szigorúbb szabályrendszerhez kell igazodniuk. A könnyed, játékos időszakot felváltják a rendszerezett, előírásokkal teli tanítási napok.
Fontos tehát felkészíteni a gyermeket az iskolára, hogy pontosan tudja, mi vár majd rá, és ne érjék hideg zuhanyként a követelmények. Ugyanakkor figyeljünk arra is, hogy a felkészítés ne elrettentés legyen, ne vegyük el a kicsik kedvét a sulitól, inkább ösztönözzük, bátorítsuk őket. Tudjuk meg, hogy vannak-e gyermekünknek félelmei az iskolával kapcsolatban, és beszéljük át vele ezeket.
Dr. Almási Kitty klinikai szakpszichológus szerint azok a gyerekek könnyebben beilleszkednek az iskolába, akik korábban is rendszeresen jártak közösségbe, akár óvodába, akár valamilyen szakkörbe, sportedzésre. Hiszen itt már elsajátíthattak egyfajta szabályrendszert, megszokhatták a velük egykorú gyerekek társaságát, és megtanulhattak „szót fogadni” a felnőtteknek. Éppen ezért ajánlott már az iskolásévek előtt olyan csoportos elfoglaltságot keresnünk a gyereknek, amiben örömét leli, és amelynek segítségével kialakíthatunk egy napirendet az életében. A szakkört pedig az iskola mellett is lehet folytatni, ami azért jó, mert ott egy összeszokott közösség várja a gyereket, és ez biztonságérzetet adhat az iskolakezdés időszakában.







2. Segítség, iskolát váltottunk! 


Az iskolásévek alatt gyakran előfordulhat, hogy változik az osztályközösség, új csoportba, új iskolába kerül a gyerek. Ha szerette az előző osztályát, akkor ezt biztosan nagy problémaként fogja megélni a nebuló. Ebben az esetben jó, ha nem szakad meg minden szál a régi barátokkal. Ha lehetséges, akkor olyan suliba vigyük, ahol már ismer valakit, vagy ha ez nem megoldható, akkor próbáljuk meg úgy alakítani a programját, hogy olyan elfoglaltságok, amelyekben eddig örömét lelte, továbbra is beleférjenek az életvitelébe (pl. kosárlabdaedzés, táncóra, kézműveskedés stb.). Ne kövessük el azt a hibát, hogy ha esetleg az új iskolában kezdetben visszaesik a gyermek teljesítménye, akkor megfenyegetjük, hogy nem töltheti a szabadidejét az általa kedvelt elfoglaltságokkal. Ez ugyanis további bizonytalanságérzetet kelthet a kicsiben. Inkább próbáljuk meg oldani a feszültséget, és kideríteni a visszaesés okát.













3. Csúfolják a gyermekem! 




Valószínűleg a legtöbb szülő ilyenkor rögvest berohanna az iskolába, és „rendet tenne” azok közt, akik bántani merik a gyermekét. Ám ez talán az egyik legrosszabb, amit ebben az esetben tehetünk.
Dr. Almási Kitty szerint amíg a gyermek tudja kezelni a csúfolódó osztálytársakat, addig a szülő nem kell hogy beavatkozzon, csak ha valóban komoly a dolog. 
– Ne felejtsük el, hogy nem lehetünk mindig a gyermekünk mellett, ezért is szükséges, hogy a gyerek megtanulja megvédeni magát. Az azonban fontos, hogy a kicsi érezze, hogy támogatjuk őt, és számíthat ránk. Beszéljük át vele a csúfolás okait, és segítsünk megoldani a helyzetet – javasolja a pszichológus.
Persze nem biztos, hogy minden esetben a visszavágás a megoldás. Pl. ha egy túlsúlyos gyermeket csúfolnak, és őt magát is zavarja a ducisága, akkor arra kell megoldást találni, hogy miként fogyhatna le a kicsi. Hiszen a csúfolódás őt később is érzékenyen fogja érinteni, mert saját magával nincs kibékülve. És ha már nem is bántják az osztálytársai, benne továbbra is gátlások lesznek.
Sok esetben pedig az is jó megoldás lehet, ha találunk a gyermeknek egy olyan elfoglaltságot, amiben sikeresnek, ügyesnek érzi magát. Ha az iskola mellett jár egy másik, olyan közösségbe is, ahol elfogadják, azzal önbizalmat és bátrabb kiállást szerezhet.












4. Korrepetálás, szakkör, különóra 


A szülők véleménye megoszlik arról, hogy milyen különórára érdemes vinni a gyereket.
Vannak, akik mindennap más szakkörre cipelik a kicsit, mások kizárólag abból a tantárgyból kérnek korrepetálást, amiből rosszul áll a gyerek. Pedig ezek közül egyik megoldás sem jó.
Ha mindennapra jut egy különóra, azzal túlterheljük gyermekünket, a játékra és a pihenésre egy kisiskolásnak mindenképpen szüksége van. Egy héten kettő vagy legfeljebb három napon járjon különórára a kicsi.
Továbbá sok szülő esik abba a hibába, hogy saját kedvteléseit, saját ambícióit próbálja a gyermekére erőltetni. Ne felejtsük, hogy a gyerek akkor tud jól teljesíteni, ha kedveli is azt az időtöltést vagy sportágat, amit rendszeresen csinál. Ha azonban kudarcélményei vannak, attól stresszes lesz, és ez a tanulmányaira is kihathat.  
Ugyanez érvényes a korrepetálásokra is. Ha folyton csak azokkal a tantárgyakkal kell foglalkoznia, amelyeket nem szeret, vagy amiből gyenge, akkor csak a tanulás nehézségeit fogja érzékelni, és elmegy a kedve az iskolától.
A korrepetálás fontos, de figyeljünk arra, hogy olyan különórára is járjon a gyerek, ahol sikeres lehet. A kettő így kiegyenlítheti egymást.












5. Menza, szendvics vagy „büfépénz”? 

Mit egyen az iskolában a gyerek? Ez örök kérdés minden szülő számára. Hiszen ismertek azok az összefüggések, amelyek a gyermekkori egészségtelen táplálkozási szokások és a felnőttkorban megjelenő krónikus betegségek között fennállnak.
Ennek ellenére a magyar gyerekek egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig nem vesz részt a közétkeztetésben, akkor nagyrészt gyorsételeket, chipset, édességet eszik és cukros üdítőket iszik. Az iskolai teljesítőképességet is nagyban befolyásolja a táplálkozás, éppen ezért a dietetikus szakértő, Kajárikné Kovács Katalin a következőkre hívja fel a figyelmet:





Még több „iskolás” cikk:

• Ciki a suliban »
• Vészeljük át a tanévkezdést! » 
• Gyerünk a suliba! »
– A reggeli fontos a napi étkezések közül, mert az egész napi teljesítményre hatással van. A nem reggeliző gyerek az iskolában figyelmetlen, ingerült, amit elmulasztott délelőtt, azt délután sem fogja már pótolni. A napi egyszeri meleg étel is nagyon fontos, és bár sok helyen a menzai ellátás nem tökéletes, még mindig jobb, mint ha gyorsétteremben enne a gyerek.
A napi ötszöri étkezés biztosítja a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt, ezért a három főétkezést egészítsük ki tízóraival és uzsonnával, az étrend mindennap tartalmazzon zsírszegény húst, tejterméket, gabonaipari termékeket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket. Cukrot csak ízesítésre használjunk, és ne szoktassuk rá a gyerekeket az édességekre. Ám a csoki teljes tiltásától is óvakodnunk kell, heti 1-2 alkalomra próbáljuk leszorítani az édességfogyasztást. Továbbá naponta 1,5-2 liter folyadékról is gondoskodjunk számára. Ne feledjük, hogy gyermekünk táplálkozása a mi felelősségünk, ne sajnáljuk az időt és az energiát a helyes táplálkozás kialakítására – javasolja a dietetikus.
Exit mobile version