D. Tóth Kriszta: Gyászból arany

D.Tóth Kriszta | 2008. Július 30.
Nagyanyáméknál egyszer rárobbant a kávéfőző. Az a régi kotyogós. Anyám fényes barna haján és szomorú mosolyán azóta barnás foltok virítanak. Mégis ez a kedvenc fotónk róla. Az életnagyságú portré "Mamaanyukájáról".
Fotó: Lábady István
Fotó: Lábady István

Azt hiszem, ő is így szeretné. Hogy Lola ne nagymamának szólítsa, hanem Krisztának, vagy esetleg Mamaanyukájának. Kútvölgyi Krisztina büszke nő volt, a legbüszkébb, akit valaha ismertem. Olívazöld szembogarában gesztenyebarna foltok táncoltak. Nagyon szerettem bámulni a foltokat anyám szemében. Azt játszottam velük, mint mások a felhőkkel. Állatformákat, a világ csodáit kerestem bennük, míg ő mesélt nekünk. Az öcsém mindig azt kérte, hogy anyu a talpát simogassa, én azt szerettem, ha a hajammal babrált. Rövid ujjai, praktikusra vágott körmei voltak, egyáltalán nem volt kecses. De a legszebb kéz volt a világon. És amikor énekelt, megállt az idő. Színésznő szeretett volna lenni, vagy énekes; színpadi ember. De a sorsában nem az volt írva, hogy a nézőtéren tapsoljanak neki. Sikereit a tanári katedrán aratta, meg boldogságos-boldogtalan szerelmeinek színpadán. Vajon ki határozza meg, hogy az ember mire emlékszik halott szeretteiből? Mi irányítja úgy a mai gondolatok kémiáját, hogy anyám kezét lássam magam előtt, ha behunyom a szememet? Meg a gesztenyebarna foltocskákat.

Mamaanyukája akkor kapta rendhagyó nevét, amikor Lola először vette számba a családtagjait. Miután a mama és a daddy egyértelmű volt, koncentrikus körökként vette sorba a többieket. Grandmát, Grandpát, Papit, Kingát, Bandit, Danielle-t, Sophie-t, aztán Panni nénit, Panni babát és Ani nénit, akik ugyan „családtagok” voltak, nem pedig családtagok (amúgy idézőjel nélkül), de a kétévesek igaz világában ez egyre megy. Aztán szöget ütött a fejébe valami. Ha a grandpa mellett mindig ott van grandma, a nagypapi mellett pedig Kinga, akkor utóbbi a nagymama? Nem, Lolám, az élet ennél sajnos sokkal bonyolultabb… Valami olyasmit válaszoltam neki, hogy a papi a mama apukája, a mama anyukája pedig odafönt van, az angyalokkal. Erre ő azonnal karácsonyfát és ajándékokat követelt Mamaanyukájától, hiszen az az angyalok dolga. Sokféle színe van a gyásznak. Az elmúlt tíz évben én is sokféle árnyalatát láttam. De ez, a Lola által kiszínezett, sajátos logikával körvonalazott verzió tetszett eddig a legjobban.

A Mamaanyukája téma aztán egészen odáig nem került újra napirendre, míg anyák napja környékén ki nem látogattunk a temetőbe. Nem szeretek temetőbe menni, inkább otthon gyújtunk gyertyát. De évente kétszer viszek neki virágot. Persze margarétát, mert az volt a kedvence. Botorkáltunk a sorok között, Lola kezében a nagy csokor margaréta, és sütött a nap. Aznap aranyszíne volt a gyásznak. Nem is úgy éreztem, mintha temetőben lennék, és épp anyám sírjára vinnék virágot a két és fél éves lányommal meg a férjemmel. Inkább olyan volt, mintha egy régi kedves ismerőst látogatnánk meg. Azt hiszem, Lola is így érezhette, mert egyre hajtogatta, hogy „megyünk a Mamaanyukájához”, és „Joja szépvijágot visz neki”. Megálltam a fejfánál – tedd le a virágot, lányom, itt vagyunk. Lola rám nézett. Aztán a fejfára. Aztán megint rám, majd végül föl, az égre. Egy merő kérdőjel volt a csöpp teste, nem is érezte szükségét, hogy kérdéseket tegyen föl. Gyorsan elrendezgettem a csokrot, és próbáltam megfogalmazni belül, mit mondok majd neki. Végül mellé guggoltam, és közöltem vele, hogy a Mamaanyukája nagyon örül a virágoknak, a margaréta a kedvence. „De hol van?” – kérdezte végül mégis. „Odafönt, kicsim. A Mamaanyukája angyal, most is minket néz. Mindig, mindig.” Zavartan bámult rám, azon gondolkodott, higgyen-e nekem. Aztán az a pici gyerekember úgy döntött, hogy egyelőre megteszi ez a magyarázat. Hazafelé kézen fogva mentünk. Lola felváltva bámulta a felhőket és engem. „Mamaanyukája angyal” – mondogatta, mintha önmagát próbálta volna épp meggyőzni. Arról, hogy ez természetes.

Hetekkel később meghalt Prudence, az angol nagyszülők öreg labradora. Olyan koromfeketén gyászolta a család, ahogy nagyon közeli hozzátartozót szokás – de hiszen az volt. A soron következő Lola-látogatás alkalmával elmondtuk neki. „Kicsim, Prudence kutya nem lakik itt többé. Odaköltözött az anygalok közé. Mamaanyukájához.” Égszínkék szemei felragyogtak a hír hallatán: „Kajácsonyfát hoznak a kettő angyalok! Mamaanyukája és Pudensz kutya!” Senki nem tudja Lolánál jobban arannyá változtatni a gyászt…

 

További kiemelt témáink a Nők Lapja július 30-án megjelenő, 31. számából:

Szandi és Viki
32 éves korára Szandi három gyerek anyukája és sikeres énekesnő. Az idejét szinte órarendben osztja be, de nem bánja, hiszen mindig anyának készült. Amikor meglátogattuk, hatalmas gyerekzsúrba csöppentünk, nővére, Viki három csemetéje is náluk hancúrozott.

Vidéki romantika
Azt tervezed, hogy kimenekülsz a városból, és vidéken töltöd a szabadságod? A kirándulásokhoz tedd tele a bőröndödet tarka, virágos ruhákkal. A párod is örülni fog, hát még a csacsi…

Olimpia 2008
Az ókori játékokon még nézőként sem vehettek részt a nők. Pekingbe több mint 80 magyar sportolónő utazik.

Útitárs – Burgenland
Kertész Gábor
kollégánk egyik borospincéből látogatott a másikba három napon át.

Juronics Tamás
A szegedi balett „főguruja” Vadas Zsuzsa kolléganőnknek elárulta, milyen nők jönnek be neki a legjobban…

A heti szerkesztő, Papp Diána ajánlásával:
Állati vakáció

Amióta rossz idegállapotú Fülöp macskánk kiugrott a kocsi ablakán, és örökre eltűnt egy idegen falu idegen kertjében, kizárólag műanyagból készült bólogatós kutyát vagyok hajlandó a kalaptartóra tenni. Annak idején Fidi kutya szállítására sem voltam megfelelően felkészülve. Szent meggyőződésem volt, hogy a legjobban azt szereti, ha babakocsiban tolom el egyik fagyizótól a másikig. Mentségem kizárólag kiskorúságom. Jövő heti írásunkban viszont mindenki a helyzet magaslatán áll. Pontosan tudják, hogy kell autóval nyaralni vinni a kutyust, mit tegyenek, ha a hörcsögöt mégsem utaztatnák magukkal Mexikóba, és hány kilós ebtől nem rémül halálra a többi utas egy repülőn.

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 

Még több az e heti Nők Lapjából:

Nálatok nyaralnak az állatok? »
Szandi anyának született »
Táncos, új szerepkörben: Juronics Tamás »
Gazdag tinik titkai »
Valami Amerikáról… »
Micsoda csirkefogások! »

Exit mobile version