Új szerepben a császáros kispapák

Karlócai Beatrix | 2009. Június 26.
Szövődménymentes hüvelyi szülés után ma már a legtöbb kórházban néhány percen belül az édesanya mellkasára kerül az újszülött. A világrajövetel és az első légvételek sokkját követően látványosan megnyugszik a baba az ismerős szívdobogást hallva.

Ez az élmény azonban nem adatik meg a császármetszéssel születő gyermekek többségének, a hivatalos protokoll szerint egy gyors puszi után a babát elviszik arra az időre, amelyet az édesanyja még a műtőben tölt. A Péterfy Sándor Utcai Kórházban azonban ez másképp van.
 

– Egyik neonatológus kolléganőnk hallott arról, hogy egyes nyugati kórházakban császármetszés után az édesapa mellkasára helyezik az újszülöttet. Gondolta, kipróbálja – kezd a történetbe Domokos doktor. – A csecsemős nővérekkel „szövetkezve”, a szülészek tudta nélkül kezdték odaadni a babákat az apukáknak.

Dr. Domokos Tamás

– Ezt hogy lehet technikailag megvalósítani?

– Éjszakai szülések esetén az ügyeletesen kívül nemigen van orvos az osztályon, ő pedig, ugye, az édesanya ellátásával van elfoglalva…

– De aztán csak „lebuktak”…

– Igen. Egyszer műtét után láttam, hogy az apuka egy széken ül, mellkasán a betakargatott, meztelen újszülöttel. Kérdeztem, hogy ezt ugyan előlem miért titkolták. Hiszen hihetetlenül jó ötlet!

– Innentől hivatalossá vált a dolog?

– Gyakorlatilag igen. A Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság minden évben konferenciát rendez, amely 2008-ban az apáról szólt. Ágoston Gábor operatőr barátom segítségével erre a konferenciára készítettem egy videót a módszerről. Elmentem az újszülöttosztály és a szülészet osztályvezető főorvosához is, és engedélyt kértem tőlük a felvételek elkészítéséhez. Mind a ketten azonnal hozzájárultak, és a szülőknek sem volt semmi kifogásuk a „szőrkontaktus” népszerűsítése ellen.

– Az összeállítás pedig elkészült…

– Igen, és elképesztő hatása volt. Be kell vallanom, örültem, amikor láttam, hogy a komoly szakemberek szeme is könnybe lábad, hiszen pont azt szerettem volna, hogy megérintse őket.

– A Péterfyben, ha jól tudom, azóta a császáros szüléseknél mindez rutinná vált. Gondolom, több kórházban is akadnak követői…

– Ne gondolja. A reformok, változások bevezetése nem megy egyik napról a másikra vagy főnöki utasításra. Tudomásom szerint rajtunk kívül egyelőre csak a Szent Imre Kórházban van a korai szőrkontaktusra esetenként lehetőség.

– Mert technikailag bonyolult megoldani?

– Mert a szándék nincs meg hozzá. Úgy gondolom, technikailag mindenhol megvalósítható lenne. Minden szülőszobán van egy újszülöttellátó sarok hősugárzóval. Ha odahúznak egy széket, amelyre az apa le tud ülni, és van egy puha babapokróc, amellyel az újszülöttet be tudják takarni, a technikai akadályok már el is hárultak. Nem szükséges, hogy a műtőbe beengedjék az édesapát, bár nálunk ez is általános.

– Beengedik a kispapákat a műtétre is?

– Be. Az apuka akkor jön be, amikor az édesanya már a műtőasztalon fekszik, a hasa egy paravánnal el van takarva, tehát a véres részletekből nem látnak semmit.

– És ha esetleg váratlan szövődmény lép fel, kiküldik az apát?

– Nem küldjük ki. Mint ahogy hüvelyi szülés komplikációja esetén sem küldjük ki a szülőszobáról. Én azt vallom, lássa csak, hogy teljes tudásommal küzdök a gyermekéért és a feleségéért.

– Még soha nem okozott fennakadást, hogy bent volt az édesapa?

– Nekem csak pozitív tapasztalataim vannak. Ráadásul úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy miután az apuka alaposan megdédelgette újszülött gyermekét, a babát a csecsemősök felöltöztetik, és az apuka visszaviszi a kismamához. A császáros műtét legvége az érzéstelenítés ellenére is kellemetlen lehet az anyukának, például erős hányingerrel küzdhet. Ha viszont leül mellé a párja, kezében a kisbabával, az akkora élmény, hogy a kellemetlenséget meg sem érzi.

– A megfigyelés idejére sem viszik el a babát?

– Ha az anya és a baba is jól van, akkor végig együtt lehetnek. Ezeknek az anyukáknak hamar indul meg a tejelválasztásuk is. A tejtermelés beindulásához nem hüvelyi szülés szükséges, hanem az, hogy a lehető leghamarabb mellre kerüljön a baba, miután világra jött.

– Gerincközeli érzéstelenítés esetén, ha jól tudom, hat órán keresztül nem kelhet fel az anya. Hogy oldják meg, hogy ennek ellenére vele lehessen az újszülött?

– Elsősorban természetesen az édesapa segítségével. Ha pedig szükség van rá, a szülésznők vagy a csecsemősök közül ül oda valaki segíteni. Fantasztikusak. Eretnek kijelentésnek hangozhat, de véleményem szerint igazán az alkalmas ezekre a pályákra, aki maga is szült már. Egész másképp áll hozzá az ember, ha van már gyereke.

– Ezt a változást önmagán is érzi?

– Sokat változtam én is, igen. Bár nem függ össze az apasággal, de talán a legnagyobb változás az, hogy jó ideje már nem végzek terhességmegszakítást. Tudom, hogy bizonyos értelemben hasznomra voltak azok az évek is, amikor rendszeresen végeztem kisműtéteket, hiszen egy spontán abortusz művi befejezéséhez megvan a megfelelő rutinom. De ennek ellenére bánom.

– Mit tesz, ha egy páciense el akarja vetetni a babát? Lebeszéli?

– Ehhez nincs jogom. Van kollégám, aki ilyen esetben nem ajánl maga helyett mást sem, mert ettől cinkosnak érzi magát. Fontosabbnak tartom, hogy az abortusznak az anyára nézve is vannak komoly kockázatai. Bár én nem vállalom, de ajánlok magam helyett olyan szakembert, akinek a tudására és a tapasztalatára rá merem bízni az illetőt.

– Változott még valamiben az évek során a szemlélete?

– A gyermekeim születése előtt is a legjobb tudásom szerint végeztem a munkámat, de mióta apa vagyok, sokkal jobban figyelek az apró részletekre. Például eltanultam egy olyan műfogást, amelynek segítségével a születés után az újszülött arra ingerelhető, hogy kitüsszentse a benyelt magzatvizet. Így közvetlenül a megszületés után nyákszívásra nálunk nagyon ritkán van csak szükség. Apróságnak tűnhet, de ezzel lényegesen meghittebbé tehetők az első percek…

– Ezért tartja fontosnak azt is, hogy a szülésnél az apák aktívan jelen lehessenek?

– Biztosan ezért is. Személy szerint ellene vagyok az otthon szülésnek. Aki látott már olyat, hogy egy teljesen normálisan lezajló szülés után hirtelen dőlni kezd az anyából a vér, és csupán percek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az életét megmentsük, az tudja, mennyire fontos a műtő vagy a vérellátó közelsége. Ugyanakkor hiszem, hogy megfelelő odafigyeléssel kórházi körülmények között is lehet meghittséget és maximális részvételt biztosítani a születendő családnak.

 

 

A videó az alábbi linken megtekinthető. (A felvétel végén egy méhlepény formáz szív alakot.)

 

http://www.youtube.com/watch?v=beF7ayuKx1w

 

 

www.peterfyszuleszet.hu

http://szules.lap.hu/

http://csaszarmetszes.lap.hu/

http://apa.lap.hu/

 

 

Exit mobile version