• Honnan fogom tudni, hogy megindult a szülés? Mikor kell bemennem a kórházba?
„A vajúdás kezdetét a magzatvízfolyás és a rendszeres fájások jelzik” – magyarázza dr. Demendi Csaba szülész-nőgyógyász. Ha félsz, hogy nem fogod felismerni a fájásokat, fogadd meg szakértőnk tanácsát: gondolj bele, el tudnál-e aludni a fájás mellett. Ha igen, sőt tényleg el is szunyókálsz, akkor inkább jóslófájásokról lehet szó. Ha viszont nem, és a fájások 10-15 percenként ismétlődnek, időtartamuk pedig 30-40 másodperc, akkor ideje elindulni a kórházba. A magzatvíz folyása is a szülés beindulását jelenti. „Előfordulhat, hogy a bővebb hüvelyváladékot vagy a terhesség vége felé előforduló önkéntelen vizeletvesztést véli magzatvízcsorgásnak a kismama, de aki bizonytalan, inkább menjen be a kórházba. Vérzés esetén szintén irány a kórház, ha erős a vérzés, akár mentővel is. A nyákdugó távozása viszont önmagában még nem ok a kórházi jelentkezésre” – teszi hozzá dr. Demendi Csaba.
Ha dúlát kértél fel szülésed kísérésére, akkor hívd, amikor úgy érzed, szükséged van rá. „Van, aki már a vajúdás korai szakaszában igényli a segítő jelenlétét, de csak gyakoribb fájásoknál szeretne kórházba menni – ezt minden esetben az anya dönti el – mondja Kotroczó Anikó dúla. – Az előjelek értelmezésében is segíthetünk, akár telefonon is.”
• Milyen vizsgálatokra kell számítanom a vajúdás során?
„A kórházba érkezéskor ellenőrzik a méhszáj állapotát és a magzati szívhangokat” – mondja dr. Demendi Csaba. A beöntéshez, borotváláshoz egyre több kórház nem ragaszkodik, az előkészítés legtöbbször csak átöltözést jelent. Ezután a vajúdóban vagy a szülőszobán megmérik a kismama vérnyomását, és egy 20-30 perces CTG-vizsgálatra is sor kerül. Ha ezeket rendben találják, és más ellenjavallat sincs, az anya sétálhat, zuhanyozhat, zenét hallgathat, kihasználhatja az adott hely lehetőségeit (pl. labdára ülhet, bordásfalba, kötélbe kapaszkodhat, esetleg vízben vajúdhat). Közben óránként ellenőrzik a méhszáj tágulását, 15 percenként pedig a magzati szívhangokat. Szükség esetén mindkét vizsgálat gyakoribbá válhat, esetleg folyamatos CTG-re is szükség lehet.
A dúla végig segíti a szülőnőt a szülőszobán, az orvossal és a szülésznővel együttműködve: ha kell, masszíroz, borogatást készít, ha kell, lelki támaszt ad, de nem bírálhatja felül az orvos és a szülésznő szakmai protokoll alapján meghozott döntéseit, nincs szakmai döntési joga. Kotroczó Anikó dúla a statisztikát idézi, amely megmutatja, hogy a dúlás szülések esetében átlagosan 50 százalékkal kevesebbszer van szükség császármetszésre, 25 százalékkal lerövidül a vajúdás ideje, 30 százalékkal kevesebbszer van szükség a szülés vákuumos befejezésére, 60 százalékkal kevesebben kérnek gyógyszeres fájdalomcsillapítást, és 33–35 százalékkal többen emlékeznek vissza szép élményként a szülésre.
• Mikor kell az orvosnak beavatkoznia a vajúdás menetébe?
Dr. Demendi Csaba szerint beavatkozásra akkor van szükség, ha a vajúdás nem halad: ilyenkor a kismama érzi az esetenként erős fájásokat, mégsem halad előre a folyamat, nem tágul a méhszáj. A ritkább, renyhe fájások hatékonyabbá tételére oxitocininfúziót szoktak alkalmazni, de a séta, a testhelyzet megváltoztatása, a zuhany (esetleg a hideg és a meleg víz váltogatása), szőlőcukor fogyasztása, cukorinfúzió bekötése, a folyadékháztartás rendezése is eredményes lehet. Az is előfordul, hogy a méhszáj lazítása céljából injekciót kap a kismama. A beavatkozás szükségességéről, idejéről és módjáról a szülészorvos dönt, mérlegelve a helyzetet, és szem előtt tartva a kismama és a baba biztonságát.
„Érdemes tudni, hogy a vajúdás leállásának gyakran lelki oka van – tárja fel a probléma másik oldalát Kotroczó Anikó dúla. – Előfordulhat, hogy az anya nem érzi magát biztonságban. Az is megtörténhet, hogy tudat alatt még nem készült fel arra, hogy elengedje a babát, ragaszkodik a terhességhez, amely alatt jól érezte magát. A kitolástól való tudat alatti félelem is megakaszthatja a folyamatot. Ilyenkor jól jöhet egy jó időben kimondott, lélekre ható mondat, amely gyógyszer nélkül is visszaterelheti az eseményeket a normális mederbe.”
• Milyen lehetőségeim vannak a fájdalom csillapítására, kezelésére?
Szülész-nőgyógyász szakértőnk szerint a fájások megélése nagyban függ a kismama beállítottságától és pszichés felkészültségétől – ha „belülről” már nincs több tartaléka a fájdalom elviselésére, kérhet fájdalomcsillapítást. „Hatékonyságban az epidurális érzéstelenítés az egyetlen olyan módszer, amely akár teljesen ki tudja kapcsolni a fájdalomérzést. Ennek elérhetőségéről és feltételeiről érdemes még a szülés előtt tájékozódni” – mondja dr. Demendi Csaba, majd hozzáteszi: az injekcióban adott fájdalomcsillapítók enyhíthetik a fájdalmat, ám igazán hatékony szerek így nem adhatók, mivel ártanának a magzatnak. A fájdalomcsillapító gáz belélegzése szintén ismert módszer, de kevés helyen van rá lehetőség, és sokszor körülményes az adagolás. Nem lebecsülendő segítség viszont a testhelyzet váltogatása, a séta, a zuhany, a masszázs.
Ez utóbbi módszerekre esküszik Kotroczó Anikó dúla is: a fájdalom elviselését és a vajúdás előrehaladását is segítik a csípőkörzések, a csípővel leírt nyolcasok, akár álló helyzetben, akár a falnak dőlve, akár a párunk nyakába, bordásfalba, kötélbe kapaszkodva, akár labdán ülve, akár négykézláb. Ezek a mozdulatok ahhoz is hozzájárulnak, hogy a baba helyes pozícióba kerüljön. Jót tehet a deréktájék masszírozása, a muskotályzsálya-illóolajos forró borogatás az alhas és a derék táján. „A mély légzés is fájdalomcsillapító hatású: lélegezz orron át be, szájon át ki, minél hosszabb legyen a kilégzés, »fújd el« a fájást” – mondja szakértőnk.
• Hogyan készülhetek fel a vajúdásra?
„Merj kérdezni – javasolja szülész-nőgyógyász szakértőnk –, mert a félelem oka legtöbbször az információhiány. Gondold végig még a várandósság alatt, mitől tartasz leginkább, és beszéld meg az orvosoddal. A szülés alapvetően természetes folyamat, ezért minden kismama bízhat az ösztöneiben. A dolgok az esetek többségében rendben lezajlanak maguktól, és nekünk, orvosoknak nem kell beavatkoznunk. Ha mégsem így alakulna, akkor a mi dolgunk ezt felismerni, és a megfelelő mederbe terelni az eseményeket” – teszi hozzá dr. Demendi Csaba.
„Nagyon fontos a lelki biztonság, a támogató légkör megteremtése – mondja Kotroczó Anikó dúla. – Olyan segítőket válassz, akikben megbízol: a párod csak akkor legyen bent a szülőszobában, ha mindketten így akarjátok. Barátkozz meg az elengedés gondolatával: ha eljön a szülés ideje, az azt jelenti, hogy a kisbabádnak már nincs odabent dolga, véget ér a várandósság, eljött az anyaság ideje. Igyekezz a segítőiddel kibeszélni a félelmeket, a lelki gondokat. Számíts arra is, hogy a vajúdás természetes velejárója a megváltozott tudatállapot.”