A láz önmagában nem veszélyes?

De abban szinte az összes, magyar nyelven hozzáférhető forrás egyetért, hogy a láz bizony komoly dolog, amely – különösen gyermekeknél – csillapítás nélkül veszélyt jelent a szervezetre, tehát csillapítani muszáj.

Néhány oldalon azonban egész újfajta szemléletmóddal találkozhatunk. Ennek lényege, hogy a láz önmagában nem káros a szervezetre, tehát orvosi szempontból a csillapítása is szükségtelen. És hamar feltűnik az is, hogy ezen újszerű elvek legelszántabb terjesztője dr. Szíjjártó László gyermekorvos.

„Igaz, hogy Magyarországon még viszonylag egyedül vagyok ezzel az állásponttal, de ez nem jelenti azt, hogy az én egyedi, saját mániám lenne – mondja Szíjjártó doktor. – Hollandiában és Kanadában csaknem húsz évre tekint vissza ez a gyakorlat, és a hivatalos ajánlásokban is ez szerepel. Hazánkban azonban még nemcsak az édesanyák számára tűnik mindez hihetetlennek, szakmai körökben is rendre ellenállásba ütközöm. Pedig amit elmondok, tudományos kutatások által bizonyított (úgynevezett evidence based) szakirodalomra és a fent említett országok gyermekorvos-társaságainak szakmai irányelveire épül.”

A láz nem káros

Míg korábban azt gondolták a szakemberek, hogy a láz önmagában veszélyes a szervezetre, valójában egyetlen orvosi tanulmány sem támasztotta alá, hogy önmagában a láz bármiféle károsodást okozott volna – állítja Szíjjártó doktor. Az átmeneti fokozottabb légzés és szívdobogás természetes jelenség, a láz egészséget veszélyeztető fehérjekárosító hatását pedig nem mutatta ki senki. Ehhez képest viszont tény, hogy a magasabb testhő kedvez a kórokozók elpusztításának, aktivizálja az immunrendszert.

A hőpangás káros

A nem természetes túlmelegedés viszont okozhat gondot, de ezt a hőpangásnak nevezett jelenséget meg kell különböztetni a láztól – mondja a szakember. Hőpangás akkor jön létre, ha a szervezet nem képes leadni a felesleges hőt. Ezt külső hatás is kiválthatja, például ha nyáron túl sok időt töltünk a szellőzetlen, meleg kocsiban. De hőpangás lázas állapotban is létrejöhet, ha gátoljuk a hőleadást, ezért láz esetén a szellős, vékony ruházatot javasolja Szíjjártó doktor, a betakarást pedig csak és kizárólag akkor, ha a láz emelkedése miatt átmenetileg fázik a gyermek.

Lázcsillapítás közérzetjavításra

Természetesen Angliában és Hollandiában is ajánlják a lázcsillapítást – mondja a doktor –, azonban csak és kizárólag akkor, ha a láz miatt a gyermek rosszul érzi magát, kedvetlen, gyenge, étvágytalan. Ilyenkor természetesen érdemes lejjebb vinni a hőt. Ha azonban a gyermek jókedvű és energikus, akár kifejezetten magas láz esetén sincs ok aggodalomra.

A láz okát kell megszüntetni

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a lázzal nem is kell foglalkozni – hangsúlyozza Szíjjártó László –, hiszen a láz minden esetben valamilyen betegség velejárója. Ha csupán néhány napos vírusfertőzésről van szó, akkor különösebb teendő nincs, egyéb esetekben azonban szükség lehet gyógyszeres vagy egyéb kezelésre (például antibiotikum).

A lázgörcs

Minden szülő rémálma a köznyelvben lázgörcsként emlegetett jelenség, amikor – többnyire magas láz esetén – a kisgyermek görcsösen rángatózni kezd, és/vagy eszméletét veszti. Mivel a jelenség általában egészen kicsi gyermekeknél és csecsemőknél fordul elő, a közvélekedés szerint ennek elkerülése érdekében fél-egy éves kor alatt mindenképpen szükséges a láz drasztikus csillapítása. A nyugati protokoll azonban azt mondja, hogy a lázgörcs valójában bizonyos, lázzal is együtt járó vírusos megbetegedések következtében jön létre, de a láz csillapításával nem előzhető meg, és nem is kezelhető. A hivatalos ajánlásokban a görcs elmulasztására Diazepam (Seduxen) rectiol szerepel, nem lázcsillapítók. A lázgörcsre való hivatkozással lázat csillapítani ma már gyakorlatilag szakmai hibának számít – mondja Szíjjártó László.

És a hűtőfürdő?

A hűtőfürdőről ugyanazt vallja Szíjjártó doktor, mint a gyógyszeres lázcsillapításról, vagyis azt, hogy a gyermek rossz közérzete esetén alkalmazható, de csak akkor, ha nem érzi tőle rosszabbul magát, mint egyébként. Egy 2006-os kutatása alapján ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek (ideértve a saját gyermekkorukra visszaemlékező felnőtteket is) legfeljebb 5–28 százaléka éli meg pozitívumként a hűtőfürdőt, többségük (57–88%) kifejezetten kellemetlennek találta azt, miközben az így elért hőmérséklet-csökkentés orvosilag indokolatlan. Ez egybevág a kanadai, holland és angliai ajánlásokkal, amelyek a fizikai hűtést nem javasolják.

Mit tegyünk tehát, ha lázas a gyerek?

• Ha a gyermek lázas, folyamatosan figyeljük a közérzetét és az egyéb tüneteit, hogy felismerjük, mikor szükséges orvost hívnunk.

• Itassuk sokat! (Édesített teával vagy vízzel.)

• Az evést ne erőltessük.

• A lehetőségekhez képest engedjük meg neki, hogy megtalálja azt a helyet és testhelyzetet, ahol és ahogy a legkellemesebben érzi magát.

• Ne kényszerítsük ágyba, és csak akkor takarjuk be, ha a láz emelkedése miatt átmenetileg fázik.

• Ne öltöztessük túl, hogy elkerüljük a hőpangást.

• Ha a láz rossz hatással van a közérzetére, adhatunk neki lázcsillapítót, de mindig ügyeljünk a helyes adagolásra!

• Ha a gyerek kellemetlennek érzi, ne terheljük fizikai lázcsillapítással, mint egésztest-borogatás, hűtőfürdő!

Mikor hívjunk orvost?

Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a gyermek lázas, és:
3–6 hónaposnál fiatalabb csecsemő; erős fejfájása, tarkómerevsége van, vagy ha a fény zavarja;
légzése nehezített, fullad; nem iszik; folyamatosan hány; aluszékony vagy zavart; heves fájdalma van; bőrén vörös-lila foltok, vérzések vagy kiütések jelentkeznek; nem javulnak az enyhe tünetei 48 óra után sem.