Öröklött hajlam
Az allergiás családi előzmények mindenképpen növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli. A gyermekvállalásra való felkészülés részeként szükséges átgondolni és a kezelőorvossal egyeztetni az allergiás tünetek kezelési lehetőségeit a várandósság időszakában.
Környezeti hatások
Az öröklött hajlam mellett a betegség kialakulásában döntő szerepet játszanak a környezeti tényezők. Az allergia megelőzése szempontjából is fontos, hogy a várandósság időszakában kerüljük a dohányzást!
Minél korábban éri a babát az első allergén inger, az immunrendszer éretlensége folytán nagyobb az esélye annak, hogy allergiás reakcióval válaszol. Próbálkozások történtek olyan téren, hogy magas rizikójú babák (lásd: mindkét szülő allergiás) ne a pollenszezon tetőzésének idején szülessenek, azonban egyrészt ez nem minden esetben kivitelezhető, másrészről nem garantálja az allergia megelőzését – magyarázza dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.
Táplálkozás
Allergiás családi előzmények mellett különösen jelentős a 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel történő táplálás. Szoptatással elősegíthető az egészséges bélflóra kiépülése, az immunrendszer megerősödése. Az elválasztás időszakában különösen figyeljünk az ételek megfelelő időben történő bevezetésére. A kis csecsemők immunrendszere mellett a bélrendszer is éretlen, az erős allergén tulajdonsággal rendelkező táplálékok a felszívódás során nem veszítik el allergiát kiváltó tulajdonságaikat.
A legerősebb allergén a tehéntejfehérje. Az álláspontok különböznek, de 6 hónapos kor alatt semmiképpen ne kerüljön kapcsolatba tehéntejfehérjével a gyermek, legfeljebb csak magasan hidrolizált formában (hipoallergén tápszer). Az allergiás hajlammal született, tehát magas rizikócsoportba tartozó babáknál még ezt az időpontot is ki kell tolni. Veszélyes táplálék még a tojás, a földimogyoró, és a szójaalapú tápszerek bevezetése következtében napjainkban nő a szójaallergiások száma is.
A túlzott tisztaság is ártalmas
Itt kell szót ejtenünk a higiénéhipotézisről. Az immunrendszerről tudni kell, hogy két alapvető része vesz részt a kórokozók elleni védelemben, illetve az allergiás reakciók kialakításában. A két sejtcsoport balansszerűen működik, tehát ahol az egyik a sok „feladat” következtében megerősödik, elnyomja a másikat. Tehát ha sok apró, úgynevezett mikrofertőzés éri a kisgyermeket, az immunrendszer fertőzések ellen védő része elnyomja az allergiát létrehozó részét. Felmérések példaként hozzák azt, hogy az úgynevezett farmeréletmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, vagy ahol kisgyermekkorban kutya élt egy lakásban a családdal, kevesebben lettek allergiások fiatal felnőttkorukra.
Összefoglalva tehát: a túlzott tisztaság nem feltétlenül segít az allergia elkerülésében.
Tünetek
Csecsemőkorban az allergia a leggyakoribb esetekben bőrtünetek formájában jelentkezik. Az úgynevezett „allergiás menetelés” során, ami a különböző allergiás betegségek életkor szerinti kialakulásának sorrendjét jelenti, a csecsemő- és a kisgyermekkorra jellemző az allergiás bőrgyulladás, amely elsősorban a popsin (pelenkadermatitis) és az arcon, esetleg a hajlatokban jelenik meg. Gyakori még az élelmiszer-allergia. Az utóbbira is sokszor bőrtünetek hívják fel a figyelmet.
Gyakori légúti betegségek esetén is gondolnunk kell allergiára. Kisgyermekkorban, 3–4 éves gyermekeknél már a klasszikus légúti allergiás betegség tüneteit észlelhetjük (tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, köhögés).
Ismétlődő szerózus (nem gennyes) középfülgyulladás tünete lehet a tejallergiának.
Különösen akkor legyen gyanakvó a szülő, ha a családban gyakori az allergia.
Az allergiavizsgálat történhet vérből, 3 éves kor körül már alkaros bőrteszttel, illetve élelmiszer-allergia esetén terheléses vizsgálatokkal. Az úgynevezett tejterhelést gyakorlott szakember ambulánsan is elvégzi.
Kezelés
Élelmiszer-allergia esetében az allergén élelmiszerek teljes elvonása 3-4 év alatt teljes gyógyulást eredményezhet. Amennyiben a bőrtünetek oka ételallergia, a diéta erre is megoldást hoz. A kisgyermekkori asztmát az esetek egy részében kamaszkorra kinövi a gyermek. Légúti allergiák esetében tüneti kezelés alkalmazható.
Gyermekek esetében különösen ideális az immunterápia, melynek lényege, hogy a beteg azt az anyagot kapja tisztított formában – fokozatosan növelve az adagot –, amelyre érzékeny. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja ezt panaszok nélkül elviselni. Az allergénspecifikus immunterápia 5 éves kortól már adható, fájdalmatlan gyógymód, melynek hatására a tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek mennyisége is csökkenthető. A vizsgálatok azt igazolták, hogy ritkábban alakul ki asztma azoknál a légúti allergiás gyermekeknél, akik immunterápián estek át.
Tanácsadás
Az allergiás megbetegedések esetében is fontos, hogy a gyermekvállalás előtt álló szülő nőgyógyász és allergológus kezelőorvosával is konzultálva készüljön a terhességre. Érdemes kihasználni a várandósság időszakát: ne sajnáljuk az energiát utánanézni, -olvasni, hogy mi ez a betegség. A sok értékes információ mellett azonban sok téveszme is kering az allergiáról, ezért mindig kérdezzen az orvosától.
Forrás: www.allergiakozpont.hu