A babák értelmi fejlődése gyorsabb, mint a beszédük fejlődése. Sokkal okosabbak, mint gondolnánk! Ugyan a száj és a nyelv mozgását nem tudják elég jól kontrollálni, viszont a kezüket sokkal hamarabb tudják használni kommunikációs célokra. A babajelbeszéd egyáltalán nem idegen a babáktól. Sőt, 9 és 24 hónapos koruk között előszeretettel használnak gesztusokat, jeleket.
– Ha egyszer megértjük a jelbeszéd lényegét, akkor rájövünk, hogy hihetetlenül egyszerű dolog. Nem kell hozzá pluszeszköz, sem idő, mégis fantasztikus ereje van. Ha a kicsi kezek visszajelelnek, bepillantást nyerhetünk a beszélni még nem tudó babánk világába, gyermekünk pedig magabiztosabb lesz, ahogy jelek segítségével közölni képes akaratát vagy gondolatát.
Sok, a jelelést fontolgató anyuka aggódik, hogy gyermeke esetleg később kezd el beszélni a sikeres jeleléses kommunikáció folytán. Rengeteg tudományos kutatás született, amely azt támasztja alá, hogy a jelelés hatására a babák nemhogy később, hanem hamarabb kezdenek el beszélni, sőt gazdagabb szókinccsel – állítja Zentai Kata, aki 2008 óta tart babajelbeszéd-tanfolyamokat.
Mikor kezdjük?
– A babák 6–9 hónapos korukban már jelelhetnek, így akkor már van értelme elkezdeni a módszer alkalmazását, de később is neki lehet fogni: a tanfolyamokon 2 éves korig várom a gyermekeket szüleikkel – mondja Kata. – Attól, hogy egy kisgyerek már beszél, a babajelek előnyei még sokáig hasznosak lehetnek. Hiába kommunikál mondatokban egy kisgyerek, néha nem tudja tisztán kiejteni a szavakat, van, hogy alig értjük, mit szeretne. Például ilyenkor is jól jöhet a jelelés – teszi hozzá. Az anyukák már hamarabb megértik gyermekük kezdeti beszédét, de ne feledkezzünk meg az édesapákról sem, ők különösen hálásak a babajelbeszédnek! A jelek segítségével könnyebben felfigyelünk arra, ha a babánk valamit félreértett, és rögtön reagálhatunk rá; főként a hasonló hangzású szavak esetében segít, hogy vizuálisan is észleli a gyermek, hogy különböző fogalmakról van szó, így a jelelés segíti a beszédfejlődést és a megismerést is. Ezenkívül a babajelbeszéd növeli az önbizalmat, a gyermekek kreatívabban gondolkodnak, sőt egyes kutatások szerint segíti az olvasási készséget is.
Szókincs előtt „jelkincs”
A babák „jelkincse” igen változatos.
– Az alapvető szükségleteket kifejező jelek köztük vannak (pl. enni, inni, peluscsere), de ennél sokkal fontosabbak azok a jelek, amelyek a gyerek érdeklődését fejezik ki. Míg szükségleteit sok esetben amúgy is tudomásunkra tudja hozni, számos alkalommal előfordulhat, hogy a gyereknek nincs más eszköze arra, hogy kifejezze a gondolatait, jelekkel viszont meg tudja tenni. Sőt, a jelen nem lévő tárgyakról vagy a múltról is képes „beszélni”. Ezenkívül az érzelmek jelei is nagyon hasznosak lehetnek, különösen a negatív érzelmek jelei, hiszen segítségükkel könnyebben megnyugszanak a gyermekek, mert mód van a bennük lévő feszültség kifejezésére – emeli ki a szakértő, aki szerint alapvető fontosságú, hogy ejtsük is ki a szót a jel mellett, hiszen a babajelbeszédet halló gyermekeknek fejlesztették ki. – Nem jelelünk minden szót, csak néhány kulcsfontosságú dolgot. Nem szükséges folyamatosan jelelni a gyerekkel, hanem fontosabb akkor, amikor a gyerek érdeklődésének csúcsán áll, rendkívüli módon figyel. Ha étkezés előtt, után és közben is elmondjuk többször, hogy finom az alma, és mutatjuk az alma jelét is, az nem ér annyit, mint ha akkor mondjuk és jeleljük, amikor éppen kúszik a szóban forgó gyümölcs felé, és meg akarja azt kaparintani – hívja fel a figyelmet a módszer egyik lényegi pontjára Kata.
A pszichológus édesanya szemével
– A legtöbb, babáknak kitalált fejlesztés nem azért káros, mert a baba kognitív készségei nem alkalmasak rá, hiszen tudjuk, hogy nagyon is „kompetens” a csecsemő, hanem azért, mert az anyában indokolatlanul és ráadásul korán kialakít egy teljesítményorientált hozzáállást. Ezt megszenvedheti az anya-gyerek kapcsolat, hiszen elterelhet azon igények kielégítéséről, amiről a csecsemőkor valóban szól – mondja Horváth-Civa Éva pszichológus, Kata egyik tanítványa. – A babával való jelelés során viszont nem arra megy a játék, hogy mi mindent tanítsunk, hanem pont arra, hogy azt tegyük számára kifejezhetővé eme nyelv szó szerint kezébe adásával, amit már tud. Kata Beszélő babakezek programjában átadja azt a tudást az anyukáknak, amellyel a nonverbális időszakban könnyebbé válik a megértés és megértetés, és így még több szép pillanat adódhat. Nálunk az első visszajelelt jel 9 hónaposan a szopizni jele volt. Nemcsak éhségkor jelelte Dénes, hanem akkor is, ha szeretgetésre vágyott. Amiről beszélünk a szoptatás fontossága és szépsége kapcsán, miszerint a szoptatás több mint puszta táplálás, azt egy csöpp fiúcska el is tudja nekünk mondani maga egyetlen (!) jelben. Most, másfél évesen is hasznát látjuk a jelbeszédnek, amikor hasonlóan hangzó szavakat még nem mond teljesen tisztán. Ilyenkor – ha a kontextusból nem érthető, mit akar – egyértelműsítheti azt jelelve. Jelelés nélkül is gyönyörű a babakor, ehhez csak hozzáadhat még több pozitívumot a babajelbeszéd, ha nem tekintjük zseninevelő programnak (lévén nem is az), és elfogadjuk és örömmel is fogadjuk babánk jeleit, legyen az 5, 15 vagy 100 – teszi hozzá Éva. (A beszámoló teljes terjedelmében itt olvasható.)
Néhány jelmagyarázat képekkel
Úgy tartja a mondás, hogy az anyák ösztönösen megértik kisbabájuk jelzéseit. Ez egészen biztosan így is van, de a babajelbeszéddel megkönnyíthetjük mindenki dolgát. Anya hamarabb megért, apa is a ház új urának szolgálatára lehet, és mindez mindössze pár kézmozdulattal elérhető?
| Zentai Kata 2006 óta foglalkozik babajelbeszéddel, Beszélő babakezek tanfolyamokat pedig 2008 óta tart. Várandóssága alatt rengeteg – neveléssel kapcsolatos – szakirodalmat olvasott, és akkor bukkant rá a babajelbeszédre. Akkoriban mindez Magyarországon még igen kevéssé volt ismert, így elkezdte felkutatni a módszer tudományos hátterét. A babajelbeszédet a kisfia 9 hónapos korától sikeresen alkalmazta, akkor még a külföldi könyvekből elsajátított jelek segítségével dolgozott. Azóta számos előadáson, oktatáson részt vett, hogy tökéletes tudásra tegyen szert, nemzetközi oktatói képesítéssel is rendelkezik. Tanfolyamai elsősorban szülőknek szólnak, de részt vehetnek a babák is. A gyakorló-játszó órákra és tanfolyamokra már kifejezetten velük együtt érdemes jönni. A Kata által tanított jelek olyannyira egyszerűek, hogy az édesanya gond nélkül át tudja adni tudását a család többi tagjának is: apukának, nagyszülőknek egyaránt, így mindenki kamatoztathatja a babajelbeszéd előnyeit a családban. |
Szülők véleménye
– Először sok kérdés felmerült bennem a babajelbeszéddel kapcsolatban, és tartottam tőle, de igazából eddig csak az előnyeivel találkoztam. A gyerekdalok viccesebbek, ha jelelünk közben, én is szívesebben kezdek éneklésbe. Érdekes látni, hogy a kisfiam mit fedez fel először egy könyvben vagy egy képen. Sokszor olyan apró részletekre hívja fel figyelmünket, amikről nem is gondoltuk volna, hogy észrevette. Most, hogy már próbál szavakat mondani, a feleségemmel ellentétben még sokszor nem értem, mit mond, de a jelek segítenek, és így nagyobb önbizalommal próbálkozik tovább. Rájöttem, hogy a gyerekek önmaguktól is sok jelet használnak, ezt a természetes dolgot bővíti ki még a jelbeszéd.
(Péter, a 15 hónapos Bence édesapja)
– Nagyon tetszett, hogy az órákra mindig sok történettel, mondókával és egyéb dologgal készültél. A videó is nagyon jó ötlet volt. Ezek színesítették az órát, de önmagában a jelek tanulása is jópofa.
Mindenképp ajánlom majd másoknak is, mert nagyon sok előnye van, amiről a tudományos kutatások engem meggyőztek. Ezenkívül szerintem a szülők többsége már a baba születésétől kezdve alig várja, hogy kommunikálni tudjon a babájával, és minél hatékonyabban elégítse ki a szükségleteit. A jelbeszéddel ez lehetséges. Ha pedig mégsem válna be – amit nem nagyon tudok elképzelni –, akkor bármikor abba lehet hagyni. Szóval hátránya nincsen, érdemes kipróbálni.
(Andi és kisfia, a 7 hónapos Domi)