Noémi jó pár „felvágós” képet tett fel facebookos adatlapjára. Több tucat felvételen pózol strandon, éppen csak ébredező nőiességét hangsúlyozó bikiniben, vagy éppen miniszoknyában, kivágott pólóban, nagylányos beállásokban szédíti a kamerát, na meg a weboldal közönségét. Mindössze 11 éves, vagánynak és jó bulinak gondolta a felvételeket, bele sem gondolva gyermekfejével abba, hogy nemcsak kortársai szemében nő majd az imidzse. Először csak fura, számára ismeretlen rajongók jelentkeztek, ez még az elején tetszett is neki. Idővel azonban egyre durvább megjegyzések kerültek az üzenőfalára, de már a telefonjára is érkeztek a kéretlen levelek.
Mígnem egyszer csak kiderült: „elszabadultak” a hálón Noémi képei. Megannyi pedofil portálra kerültek föl s sorakoztak a több ezer gyereklány, sőt fiú amatőr fotói között. Nézegetik, de már nemcsak az osztálytársak, barátok és barátnők, hanem meglett, felnőtt emberek, s egészen más céllal, mint, ahogy azt Noémi valaha gondolta volna. Vagy csak – most, hogy már tud róla – akár felfogni is képes lenne. Az esetében gyors intézkedések történtek, ma már kikerültek a felvételek az illetéktelen kezekből, Noémi pedig a közösségi oldalakról. Hamar szembesült a virtuális világ piszkos oldalával, még ha nem is értette még, mi történik vele, azt tudta: ezt többet nem akarja átélni.
| Internetes zaklatás. Olyan agresszív, szándékos cselekedet, amelyet csoportok vagy egyetlen személy visz véghez elektronikus úton, ismételődően, egy olyan személy ellen, aki nehezen tudja megvédeni önmagát. Az internetes zaklatás ezért is éli napjainkban virágkorát. Ugyanis gyerekek tömkelege jut fiatal korban számítógéphez, mobiltelefonhoz vagy más elektromos kommunikációs eszközökhöz idő előtt. Míg a „hagyományos” zaklatásnál a probléma forrásai a legtöbb esetben a pletykák, a kirekesztettségtől való félelem vagy a különcködés, addig ez az internetes zaklatásnál nem definiálható ilyen könnyen. Talán ezért is nehezebb megtalálni az internetes zaklatókat, mint a valódiakat. |
Lesben a pedofilok, vadásznak a sorstársat kereső betegek
Legutóbb szexuális zaklatásra és pedofíliára is ösztönöző magyar internetes oldalt lepleztek le a hatóságok. Fiatal, 18 év alatti lányok erotikusnak tűnő képeivel van tele a weboldal. Amit sokszor ők maguk mobillal fotóztak. Saját magukról. A nevük és lakhelyük fent van a honlapon, ezért kimerítik a szexuális zaklatás tényállását. Az internetes tartalmakat vizsgáló szövetség lépését több bejelentés is érkezett, hogy a képeket az oldal jogtalanul gyűjtötte össze. Ráadásul itt szexhirdetések is vannak. A képek alatti hozzászólások pedig durván a szexről szólnak. Az oldal hatszáznál is több illegálisan másolt képet tartalmaz. Sőt a látogatóit arra buzdítja, hogy ha találnak közösségi oldalakon kiskorú, magukat kellető lányokat, küldjék el nekik.
Intim képek bosszúból
Szülői bejelentések után egy internetet vizsgáló szövetség megtalálta az egyébként rejtőzködni próbáló tulajdonosokat, és több képet sikerrel le is vetetett velük. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa pedig felfüggesztette a magyar elérhetőségüket. A képek egy része mégis látható, mert az oldal tulajdonosai már egy amerikai internetszolgáltató cégen keresztül működnek. De egy ügyvéd szerint ez az amerikai cég is kiadhatja őket a hatóságoknak. Az oldal üzemeltetőit egyébként egy nyíregyházi nő korábban már feljelentette. Egy exbarátnős oldaluk miatt. Akkor elhagyott barátok egykori kedveseik intim képeit osztották meg az internetes közösséggel. Bosszúból.
Az adatvédelmi biztos szeptemberben már feljelentést tett a honlap ellen, amely a felhasználóknak lehetőséget biztosított korábbi barátnőik lejáratására, illetve személyes adataik és fotóik közlésére.
A hatóságok ezt követően törölték a portálon fellelhető adatokat, amelyek szintén egy amerikai szerveren továbbra is elérhetők. Jóri András ezért levélben fordult a szerver tengerentúli üzemeltetőihez, amelyben a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő adatközlés megszüntetését kéri a cégtől. Az adatvédelmi biztos ugyanakkor szigorúbb szabályozást is javasolt: ő nem tartja elegendőnek az adattörlést, szerinte a megoldást az elkövetők azonosítása és felelősségre vonása jelentené. De intézkedtek már öngyilkosságra buzdító, vagy éppen az anorexiát, kóros soványságot népszerűsítő honlapokkal szemben is.
Ha zaklatnak, jelentsd!
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány egy éve az Internet Helpline szolgáltatásával nyújt segítséget az internetes zaklatás, bűncselekmény áldozatainak. Táler Orsolyát, a szolgálat pszichológusát is rendszeresen hívják a segítségre szorulók. Az ő tapasztalatai szerint leginkább a kortársak, osztálytársak, ismerősök gonoszságának és zrikálásának vannak a gyerekek kitéve.
– Nincsenek tisztában a felvételek, majd azok használatának etikájával, gyakori, hogy az érintett tudta nélkül készülnek viccesnek gondolt felvételek, amiket aztán az interneten terjesztenek. Ők jó tréfának gondolják, a kiszemeltnek viszont komoly traumát okoznak – mondja a szakember. Persze van, amikor mindez tudatos. Amikor, mint az nemrégiben is történt, az elhagyott szerelmes közös, intim, vagyis annak készült képeket oszt meg a közösséggel. – A párkapcsolatból kilépett lány szembesült a korábban nyilván csak maguknak készült felvételekkel a közösségi portálon. Ezek ugyan a hatósági beavatkozás következtében ugyan lekerültek az internetről, a szégyen és a lejáratás érzése megmaradt. De egy sor más típusú visszaélésre is lehetőséget ad az internet.
Kell egy B terv
– Például, amikor magát 14–15 évesnek kiadó felnőtt lép be a gyerekek chatvilágába, kezd akár bensőséges virtuális beszélgetésbe velük. Innen pedig eljutnak akár a személyes találkozásig, amikor például egy 35 éves férfi várja a kislányt, aki egyáltalán nincs felkészülve erre a helyzetre. Mi pontosan elmondjuk a hozzánk telefonálóknak, hogyan készüljenek mondjuk egy-egy internetes randira. Hogy legyen „B” tervük, ha számukra kellemetlen a személyes találkozó, hogy mindig szóljanak valakinek, hová készülnek, s ha lehet, ne egyedül menjenek.
De ennél sokkal gyakoribb a két újabb fogalom, a „grooming”, vagyis amikor egymásról készítenek képeket, felvételeket a másik tudta nélkül, kínos helyzetekben, majd ezt terjesztik a baráti, haveri körben, a másik a „bulling”, amikor a gyerekek egymást zaklatják msn-en, sms-ekben vagy a Facebookon például. Az áldozatoknak pedig fogalmuk sincs róla, hogy az adatfelvétel, illetve azok közzététele is törvénytelen, ahhoz ugyanis a másik engedélye szükséges. A gyerekeknek senki sem tanítja meg ezeknek az eszközöknek az etikus használatát – mondja a segítő szolgálat munkatársa.
Csapnivaló a magyar gyerekek internetbiztonsága
Magyarországon most készült az első, átfogó kutatás, ami – egyebek mellett – a gyerekek internetes kiszolgáltatottságáról adott képet. Kiderült, hogy az internethasználatban a 9–16 éves gyerekek alapvetően nem különböznek az uniós társaiktól, a digitális írástudás és a biztonságos internethasználat terén azonban már jelentősen elmaradnak tőlük. Az Európai Unió 24 országában elvégzett EU Kids Online kutatás, amelynek része volt a mi vizsgálatunk is, eredményei azt mutatják, hogy a gyerekek – szemben a közkeletű vélekedésekkel – az interneten viszonylag ritkán kerülnek számukra valóban veszélyt jelentő helyzetekbe. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne találkoznának olyan jellegű tartalmakkal, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek. A hiedelmekkel ellentétben azonban nem a szexuális tartalmakkal való találkozás rejti a legtöbb veszélyt, hanem inkább a gyerekek egymás közötti online zaklatása. A netező gyerekekre nem a cukros bácsi, hanem a saját haverja veszélyes – állapítják meg a kutatás vezetői. Ságvári Bence, a vizsgálat magyarországi partnere, az ITHAKA Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint ugyan a magyar gyerekek szinte ugyanolyan aktívan vesznek részt a virtuális közösségi életben, mint külföldi kortársaik, csakhogy ők többnyire sokkal járatosabbak benne.
|
V e sz é ly e k |
Üzleti jellegű | Hirdetések, spam, szponzoráció | „E-követés”, adatlopás, személyes információk begyűjtése | Szerencsejáték, illegális letöltés, hacking |
| Agresszió | Erőszakos, gyűlöletkeltő tartalomhoz való hozzáférés | Kiberzaklatás, molesztáció | Mások molesztálása, zaklatása | |
| Szexuális | Pornográf tartalomhoz való hozzáférés | Idegenekkel való kapcsolat létesítése, áldozattá válás | Pornográf tartalom létrehozása, megosztása | |
| Értékrendbeli | Rasszista, kirekesztő, valóságnak nem megfelelő tartalmak, tanácsok | Ideológiai meggyőzés, „elterelés” | Káros tanácsok adása, pl. öngyilkossági szándék, anorexia |
– A vizsgált nyolcféle tevékenység közül a magyar gyerekek átlagosan csupán 2,7-et tudnak elvégezni, ami az egyik legalacsonyabb érték a vizsgált országok gyerekeinek körében. A kutatásban olyan dolgokat teszteltek, mint a kéretlen azonnali üzenetek blokkolása, a biztonságos internethasználattal kapcsolatos információk megtalálása, a közösségi oldalakon az adatvédelmi beállítások megváltoztatása, a látogatott oldalak listájának törlése vagy mondjuk a szűrési feltételek megváltoztatása. Ezeket pedig alig-alig tudták megoldani a magyar gyerekek. A biztonságos internethasználat terén valójában a nemzetközi mezőny végén kullogunk, nagyjából Romániával állunk egy szinten – mondja a szociológus, aki szerint mindezek mellett alapvetően kiderült: a gyerekek nagy többsége nem találkozik szexuális vagy más veszélyes tartalmakkal az interneten. Komoly gond azonban nálunk, hogyha mindez mégis megtörténik, arról a magyar szülőknek csak nagyon kis hányada értesül.
– Száz magyar gyerek közül hatnak volt része valamilyen online zaklatásban az elmúlt egy év során. A weben elérhető szexuális tartalmakkal az elmúlt egy év során a magyar gyerekek 13 százaléka találkozott, ez nagyjából megfelel a nemzetközi képnek. A szülők száz esetből azonban mindössze négyben értesültek a gyereküket ért online zaklatásról, ami megdöbbentő. Ez az arány Magyarországon a legkisebb. Az átlagérték a kontinens 25 országában ugyanis eléri a 30%-ot, azaz majdnem minden harmadik esetről tudomást szereznek a szülők. Tény, hogy a felnőtt lakosság fele nem használ internetet, emiatt viszont aggasztó az a tudásbeli szakadék, ami a magyar és mondjuk egy svéd, finn vagy észt szülő között van – teszi még hozzá Ságvári Bence, aki szerint a gyerekek védelmét komolyan nehezíti, hogy a szülők és tanárok többsége lényegében teljesen tudatlan abban, mi is folyik gyermekével az online térben.
Zaklató és zaklatott – mindkettő szenved
A legtöbb zaklatás az interneten keresztül történt, azon belül is chateken és különféle közösségi szobákban. Egy Finnországban készült kutatás szerint egyébként a zaklatók áldozatai szinte mindannyian valamilyen érzelmi, koncentrációs vagy viselkedési problémáról számoltak be. Az áldozatok nagy részének gondjai akadnak a beilleszkedéssel és a társaikkal. A tini áldozatok legtöbbje fejfájásról, hasfájásról és alvási problémákról is beszámolt, s voltak, akik nem érezték magukat biztonságban az iskolában. Az áldozatok nagy része nem a „klasszikus”, teljes családban élt, vagyis nem két vér szerinti szülővel. Az elkövetők egyébként a vizsgálat szerint szintén komoly problémákról számolnak be. Érzelmi problémák, koncentrációzavar, viselkedési problémák, kitaszítottság fordulnak elő náluk. Az elkövető fiatalok egy része hiperaktív, de többen élnek közülük valamilyen káros szenvedéllyel. Egyébként az áldozatokhoz hasonló panaszokról ők is beszámoltak.
A közösségi szájtokon vezetünk
A gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek internetezni – a svéd gyerekek átlagosan hétévesen interneteznek először, más északi országban ez a nyolcadik életévben következik el. A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni a világhálót. A 25 európai ország nethasználó gyerekei közül a magyaroknak van egyébként a legtöbb ismerőse valamelyik közösségi oldalon: 45 százalékuk 100-nál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik, miközben az uniós átlag mindössze 29 százalék. A magyar netező gyerekek amúgy is átlagon felüli online közösségi aktivitást mutatnak: kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon, és minden második rendelkezik mindenki által elérhető, publikus profillal. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált országok körében.