Árt az apahiány?

nlc | 2011. Február 26.
Rovatunkban pszichológus újságírónk, négygyerekes édesanya, a Kismama Klub vezetője válogat a hozzá érkező kérdésekből. Ha Tibor elvállal egy újabb munkát, kevesebb időt tölthet a családjával. Megéri?
Apák, akik egyedül nevelik a gyereküket

Kedves Judit!

Kislányunk másfél éves, tündéri baba! Mosolygós, kiegyensúlyozott, sok két-három éves gyereket lepipálna szellemi fejlettségével! Ez nagyrészt csodálatos édesanyjának köszönhető, aki rengeteget foglalkozik vele. Most adódott egy olyan lehetőség, hogy mellékállásban fél–egy év alatt megalapozhatom családunk anyagi biztonságát, viszont ez azzal jár, hogy reggel a lányom ébredése előtt megyek el otthonról, és csak akkor érek haza, amikor ő már szundikál. Természetesen anya az isten, de most kezd igazán apássá válni. Mit okozhat, ha fél évig hetente csak néhány órát találkozhat velem?

Eddig mindig részese voltam legalább az esti rituáléknak, talán egy-két este fürdött és aludt el nélkülem. Addig tartana ez a helyzet, amíg a mostani főállásomat le nem tudnám váltani teljesen erre az új lehetőségre. Nem a nélkülözés miatt van rá szükség, hanem az anyagi biztonság megteremtéséért, hogy utána sokkal többet lehessünk együtt, ne csak munka után pár órát.

Tibor

Kedves Tibor!

A kérdés eldöntése mindenképp családi ügy. Ha pusztán arra szeretnénk válaszolni, hogy okoz-e kárt a gyerekben, ha kevesebbet találkozik az édesapjával ebben a korban fél évig, azt mondom: alapjában véve nem. Illetve okozhat, de ha a szülők jól kezelik a helyzetet, az anya is biztonságot tud nyújtani, és hétvégente, valamint a napi rövid találkozásoknál apa figyel a picire, szeretgeti, akkor nem lesz törés a gyerkőcben. Amikor visszaáll a régi rend, már nem is fog emlékezni arra, mi történt. De gondoljatok a változás minden vonzatára! Az éjjel-nappali munka ugyanis nem pusztán azt jelenti, hogy nem találkozol a kislánnyal. Az egész élet másképp lesz, ha a párod olyan helyzetekben is egyedül marad, amikor együtt szoktatok dönteni, együtt viselitek a terheket. Eddig ő kiengedhette a gőzt, amíg te játszottál a picivel, vagy éppen fürdetted, vacsoráztattad. Ha éjt nappallá téve dolgozol, ez nem lehetséges.

Ezek a nehézségek áthidalhatók, de számítani kell rájuk. Beszéljétek meg, hogy meg tudtok-e birkózni ezzel a feladattal, vagyis párod erőforrásaiból lehet-e még nagyobbat meríteni. Ha nem, tudtok-e segítséget találni, akár a mindennapi életben, mondjuk, ebéd-előfizetéssel, nagyik bevetésével vagy a napok átszervezésével. Nem azt mondom, hogy ezt nem lehet megcsinálni, hiszen egész kultúrák működnek ilyen „minimálapa” alapon, Japánban például az apukák szinte csak vasárnap találkoznak a gyerekekkel. De ott a nők erre készülnek, ők maguk is így nőttek fel.

Fontos a leveledben az a kijelentés is, hogy nem a nélkülözés miatt választanátok ezt a megoldást. Sokkal könnyebb dönteni a szülőnek, és vállalni, kezelni a döntés után adódó nehézségeket, ha kényszerítő helyzetben van. Nagyon fontos, hogy akárhogy határoztok, ha megszületik a döntés, azt vállaljátok teljes egészében, mert senkinek sem jó a bizonytalankodás. A kislány akkor fogja jól érezni magát ebben az időszakban is, ha magabiztos felnőttek veszik körül.

 

Cikkünk a Kismama februári számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide

 

Exit mobile version