| 11 jó tanács, amit szülőktől kaptunk – hiába |
Nem hülye-kövér-tehénezzük le a lassú pénztárost a közértben
A gorombáskodás nem szép dolog. Még akkor sem, ha az a szerencsétlen nő tényleg mindig úgy csodálkozik rá a bankkártyára, mintha akkor látna olyat életében először.
Nem tolakszunk mások elé a sorban
Udvariasak maradunk és nem ilyen módszerekkel szeretnénk az életre és az érvényesülésre nevelni gyerekünket. Utóbbiért úgysem kell majd semmilyen tisztességtelen eszközhöz nyúlnia, hát nézzenek csak rá…!
Nem halogatjuk látványosan az igenis fontos elintéznivalóinkat
Halogatjuk inkább csendben és diszkréten. Kinek hiányzik, hogy zavartan vagy éppen szemöldökráncolva kapkodjuk a levegőt, amikor az „elkészültél már a leckéddel?” kérdésre megérkezik a riposzt: „és te az adóbevallásoddal?”.
Nem jelentjük ki, hogy a fiúk mindig azokat a lányokat bántják, akik tetszenek nekik
Egyrészt mert nem igaz, másrészt mert nem szeretnénk, ha ezt olyan alapigazságként kezelnék, és aztán lányunk felnőttként a lélektipró férfiakat hinné élete párjának, fiunk pedig férfiként pofátlan odamondogatásokkal akarna hódítani.
Nem újságoljuk el a családi összejövetelen, hogy gyermekünk bizony már szerelmes
Ahogyan az élete más, intim részleteit sem, például hogy múlt héten cápásat álmodott, és azóta mégsem akar úszóbajnok lenni. Azaz: nem égetjük be semmi szín alatt.
Nem futunk át a piroson
Már így is halálra aggódjuk magunkat, ha Kovácséktól 10 perccel később ér haza a megbeszéltnél. Pedig ők a szomszédban laknak, és még úttest sincs a két ház között.
Nem sértődünk meg, ha veszítünk a társasjátékban
Még akkor sem, ha nehéz napunk volt és igazán ránk férne egy kis sikerélmény. Teljes tekintélyvesztésbe torkollik, ha a gyerek észreveszi, hogy kicsinyesebbek vagyunk nála.
Nem eszünk meg fél doboz jégkrémet ebéd előtt
Úgysem hinné el, hogy ez nekünk tulajdonképpen csak étvágygerjesztő előétel. Egyrészt nem hiszi el, másrészt soha többet nem fogjuk tudni neki megindokolni, hogy miért kéne megennie a spenótot.
Nem beszéljük ki barátainkat a hátuk mögött
Nem azért, mert annyira jófejek vagyunk, hanem azért, mert visszamondja. Akármit is csinálunk, a legrosszabb pillanatban fogja elmondani, amit hallott róluk.
Nem kiáltozzuk el a kirándulásra induló busznál még egyszer, utoljára az összes instrukciónkat
Erőt veszünk magunkon és megelégszünk azzal a többórányi beszélgetéssel, amit a kirándulás előtti 3 hét alatt folytattunk az esőkabát, az esti fogmosás, a meleg takaró és a szúnyogriasztó fontosságáról. A busz indulásakor pedig kussolunk és vigyorgunk.
Nem káromkodunk
Simán előfordulhat, hogy ötévesen már cifrábbakat is tud mondani, mint mi, de akkor sem káromkodunk előtte. Legalább legyen már olyan érzése, hogy az kínos; hátha a kb. 30 éves dackorszak után megtanul majd rendesen beszélni.