Fut-rohan-mászik, mindent kipróbál, veszélyérzete szinte minimális a gyereknek. Többnyire ugyan esik-kel, meg sem kottyan neki egy-egy púp, horzsolás, de sokszor olyan baleset is éri, amivel már orvoshoz kell sietni. Ugyan nyilván az utolsó, ami bármelyik szülőnek eszébe jut, ha a csemetéjét baj éri, az az, hogy milyen kiadásokkal jár majd a gyerek ápolása, ellátása, de ha elmúlnak az első nehezebb napok, azért ez is szempont lehet. Elvileg jár a családnak állami segítség ilyen helyzetben, de az összeg minimális – egyszerűbb balesetek esetén pár ezer, de tragédia esetén is legfeljebb 300 ezer forint.
Nem gondolnak a szülők biztosításra
Két biztosítótársaság is felmérést készített ügyfeleik körében, vajon mit tudnak és gondolnak az alanyi jogon járó állami gondoskodásról. Az állami konstrukcióról azonban alig hallani részleteket, a szülők többségének fogalma sincs róla, hogy a gyerekének van biztosítása, ennek kiegészítésére pedig végképp nem költenek, elenyészően kevesen áldoznak évente akár csak pár ezer forint pluszt is azért, hogy a család bármely tagja egy esetleges sérülés után kártérítést kapjon. A gyereknek 3 és 18 éves kora között akkor is van biztosítása, ha nem ők kötötték, s ez nem más, mint az állam által alanyi jogon garantált általános gyerek- és ifjúsági biztosítás. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. napokban végzett gyors felmérése szerint a megkérdezettek többségének fogalma sem volt róla, hogy ez a konstrukció létezik, de aki már hallott róla, az sem ismeri a részleteket. Így természetesen a legtöbben azt sem tudják, hogy ez a konstrukció minden területre, a nap 24 órájára érvényes, sőt még külföldi balesetekre is vonatkozik.
Jelképes az állami gondoskodás
„Azokat az embereket, akiket tájékoztattunk a részletekről, megdöbbentette a kártérítési tarifa. Megalázónak tartják a gyerekhalál esetére szánt 200 ezer forintos kártérítési összeget, a csonttörésre járó 3 ezer forintot pedig egyszerűen nevetségesen kevésnek. „Ezért a pénzért fel sem kerekedek, hogy elutazzak egy olyan településre, ahol van egy kifizetésre jogosult biztosító, mert az útiköltség többe van, mint a kártérítés” – mondta például egy háromgyerekes, vidéken élő asszony. Mindezek mellett az már csupán részletkérdés, hogy az egyetlen biztosítónál – állami finanszírozásból – beváltható biztosítói kártérítés összege javarészt nem is kerül a károsultakhoz” – mondja Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. A felméréséből az is kiderül, hogy a különféle gyerekintézményekben időről időre megpróbálják pluszbiztosításra, vagyis megfelelő gondoskodásra rávenni a szülőket, de a legtöbbjük nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Örül, ha az ebédpénzt ki tudja fizetni, pluszokra végképp nem futja.
A biztonság ára
Természetesen vannak, akik tudnak és akarnak is áldozni a gyerekük biztonságára és kiszorítják az évente ezer–tízezer forintos díjat. A biztosítás természetesen nem véd meg a balesetektől, de a kártérítés összegét a gyógyításra, rehabilitációra lehet fordítani. Ez a gyerekek esetében különösen fontos, ráadásul a tanulóbiztosítás az a konstrukció, amely kár esetén annyi helyen fizet, ahány helyen kötötték, vagyis összeadódik, így ugyanarra a balesetre több kártérítést is fel lehet venni. Általában már 3 -10 ezer forintért „felkészülhetünk” a vészhelyzetekre, ezért a díjért pedig baleset után a biztosító minimum 10 ezer, maximum 3 millió forintot fizet.