Nem kell többé harcolniuk a Waldorf-óvodáknak

Sz.A. | 2013. Május 06.
Amióta elfogadták a Waldorf-óvodapedagógiai programot, hivatalosan, külön engedélyek nélkül használhatják teljes alternatív tantervüket az óvodák. A gyerekek akár együtt is főzhetnek az óvónővel.

Míg korábban csak az iskoláknak lehetett az államitól eltérő kerettantervük, az új köznevelési törvény szerint már az óvodáknak is. Az alternatív programmal rendelkező intézmények így már hivatalosan is eltérhetnek szervezeti felépítésükben, működtetési és eszközhasználati kérdéseikben az államitól. A hazánkban húsz éve működő Waldorf-program pedagógiai része nem változott, de mostantól sokkal több szabadságot kaphatnak az óvoda fenntartói és működtetői.

 

Ezeket vidd magaddal beiratkozáshoz:
A napokban zajlanak a beiratkozások az önkormányzati fenntartású óvodákban is. A beiratkozáshoz szükség lesz:

– a szülő személyazonosságát igazoló dokumentumra és lakcímkártyára;
– az óvodák által megnevezett hatósági igazolványra, ami nem más, mint a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján kiállított lakcímkártyája. A lakcímkártya hátoldalán található ugyanis a gyermek személyi azonosító száma. Bár a lakcímkártya önmagában elegendő a gyermek hiteles azonosítására, vannak intézmények, ahol az anyakönyvi kivonat bemutatását is kérik.
– Szükség lehet a gyerek tajkártyájára, oltási/egészségügyi kiskönyvére is.

 “Az új pedagógiai programunkban azokat a sajátosságokat határoztuk meg, amelyek egy Waldorf-óvoda működéséhez szükségesek. Ebben többek között szó van a Waldorf-óvónői végzettség sajátosságáról, és olyan eszközökről, amelyek valóban szükségesek az óvodai élet mindennapjaiban. Nekünk például nincs szükségünk tornaszobára. Mégis előfordult olyan esetünk, hogy kénytelenek voltunk tornaszobát is felmutatni egy óvodában annak ellenére, hogy a tornatermet senki nem használta, de az állami óvodák eszközjegyzéke előírta azt” – meséli Liszka Andrea, a Waldorf Ház Pedagógiai Szolgáltató Intézet vezetője.

Egy waldorfos óvodás akár főzhet is

A programot elfogadó határozat a Waldorf-óvodák étkeztetési szokásait is érinti. A gyerekek a kézműveskedés, a festés vagy az alapvető háztartási munkák mellett ugyanis az ételkészítéssel is megismerkednek. Gyakran főznek vagy sütik együtt a kenyeret az óvónővel, a közös főzőhelyiségben pedig a gyerekek láthatják, hogyan kerül az ebéd az asztalra. Ennek elfogadtatása korábban komoly problémákat okozott. Azért, hogy ezt mindenhol megtehessék, többek között a helyi ÁNTSZ-hatóságokkal kellett megküzdeni az engedélyezésért.

“Az állami óvodáknál ilyen közös főzés, közös ételkészítés nincs. Volt olyan Waldorf-óvoda, ahol a korábbi rendelkezések miatt nem is engedték ezt. Egy állami óvodában elképzelhetetlen az, hogy egy gyerek a konyhában, természetesen óvónői felügyelettel, de például kést kaphasson a kezébe. Pedig a Waldorf-óvodában sokszor közösen készítenek salátákat, egészen egyszerű egytálételeket. Most, hogy már határozatban elfogadott óvodai pedagógiai programunk van, nem kell harcolnunk azért, hogy ezt a pedagógiát minden sajátos feltételével és szükségletével együtt végezhessük.”


A Waldorf-szabadság csak a Waldorf-óvodáké

Az alternatív tanterv szabadságával azonban nem mindenki élhet. Liszka Andrea szerint ugyanis korábban a Waldorf-pedagógiai program egy-egy kiragadott népszerű elemét, speciális módszerét sok olyan óvoda is alkalmazta, amelyek alapvetően nem Waldorf-intézményként működtek.

Az alternatív pedagógiai program elfogadása a jövőben azt a változást is eredményezi, hogy ezentúl kizárólag az egységes Waldorf-pedagógiát alkalmazó óvodák használhatják a Waldorf és Rudolf Steiner nevet, és csak számukra engedélyezett az állami óvodaprogramtól való eltérés.

Utánzással nevelnek
A Rudolf Steiner nevéhez köthető alternatív tanítási módszer szerint a gyereknek mindent akkor kell hallania és tanulnia, amikor lelkileg éretté válik ezek befogadására. Ezért Steiner például életévekre bontotta fel, mit és mikor ideális tanítani egy gyereknek.

A Waldorf-óvodákban a nevelés alapvetően az utánzásra épül, a vegyes életkorú csoportok pedig a családot mintázzák. A nagyok – mint általában a testvérek – segítik a kicsiket, közvetítik a csoport szokásait, napirendjét, és az utánzás által a kisebbekre hagyományozzák. A gyerekek a mindennapokat ünneptől ünnepig élik meg az európai keresztény évkör és a népi hagyománykör ritmikusságának megfelelően. A klasszikus műanyag és ún. fejlesztő játékok helyett természetes alapanyagokból készült játékokat használnak, kagylók, tobozok, Waldorf-babák, selymek, textilek segítik a gyermeki fantázia és kreativitás kibontását.

A többségében alapítványi vagy egyesületi fenntartású óvodák működésében a szülők önkéntes munkájának is szerepe van. Heti beosztások alapján ők takarítják a szobákat és termeket, de ha kell, falat festenek vagy bútorokat készítenek.
Az óvónők nem szavakkal fegyelmeznek, hanem ismerős énekkel, rendszeresen visszatérő cselekvésekkel jelzik, hogy milyen tevékenység következik a napi ritmusban. Énekszó hív reggelire vagy a mosdóba kezet mosni, és énekkel búcsúznak egymástól, ha délután megérkeznek a szülők.

Exit mobile version