Önsegítő könyvek tucatjai írnak arról, hogy a boldog, kiegyensúlyozott élet titka mindössze annyi, hogy megtaláljuk az egyensúlyt munkánk és magánéletünk között. Vagyis amikor dolgozunk, akkor tényleg dolgozzunk, amikor pedig otthon vagyunk, akkor legyünk minden gondolatunkkal otthon.
Valójában persze a mérleg nyelve ide-oda billen, a munkahelyen a magánéletünkön filózunk, otthon pedig a munkán jár az agyunk. Ezért aztán frusztráltak, életuntak, végső soron boldogtalanok és betegek leszünk. Ezt mondja az utóbbi évtized ígéretes találmánya, a selfness is, amely a wellnesszel ellentétben nem a testünket kényezteti, inkább tudatunkat, lelkünket dolgoztatja meg keményen.
Csak életformaként működik
Az egészséges énkép kialakítására alkalmas selfnessmódszer hatékonyságát lélekgyógyászok, pszichológusok ismerték fel először. A rövid, de hatásában élethosszig tartó terápia célja, hogy egy olyan tudást adjon az ember kezébe, amellyel megteremtheti teste, a lelke és szelleme egyensúlyát. Folyamatosan trenírozza az ember énképét, hogy képes legyen másokkal és önmagával is harmóniában élni. Persze emellett is szükség van nagy adag elszántságra, hogy rendszeresen mozogjunk, hogy egészségesebben táplálkozzunk, hogy képesek legyünk pozitívan gondolkodni, és hogy legyen erőnk, akaratunk az élethosszig tartó tanuláshoz.
A hazánkban már egészségügyi intézmények által is alkalmazott életvezetési és terápiás módszer arra sarkall, hogy vegyük kezünkbe életünk irányítását: ha elromlott, javítsuk meg kapcsolatainkat: ha elvesztettük munkánkat, lássuk meg a lehetőségeket; ha megbetegedtünk, kezdjük el lecserélni káros gondolatainkat pozitívra.
Nem merünk lehorgonyozni valaki mellett
Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa szerint a 21. századi ember komoly problémája a bőség zavara, sokaknál még a párkapcsolatban is. Rengeteg egyedülálló nő és férfi él, akik nehezen találják meg a társukat. Talán azért, mert félnek az elköteleződéstől, és arra számítanak, hogy bármikor betoppanhat valaki más, tökéletesebb az életükbe. Aztán egész életükben erre a tökéletes valaki másra várnak.
“Napjainkban mindenből túlkínálat van. Ha nem tetszik valami vagy elromlik, ahelyett hogy megjavítanánk, lecseréljük, és ez a párunkra, kapcsolatunkra is igaz. Ha pedig párkapcsolatban élünk, az egzisztencia elérése és a családi élet iránti vágy miatt kerülünk konfliktusba önmagunkkal vagy a társunkkal, ami könnyen feszültséget teremt.”
Otthon és a munkában is karriert akarunk befutni
Így válik aztán a gyerekvállalás vagy karrier dilemmája komplex szerepkonfliktussá a nőben. Fülöp Emőke szerint a kettős karrier problémája főleg a nőket érinti, ami az otthoni és a munkahelyi elvárásoknak való megfeleléskényszerből fakad. A fokozatosan épülő karriert az első gyermekvállalással kell összehangolniuk abban a tudatban, hogy családbarát munkahelyekből még mindig meglehetősen kevés van. Ezért előbb vagy utóbb ezek a nők úgy érzik, belekényszerültek abba az élethelyzetbe, amikor választaniuk kell a család és a karrier között, noha egyikről sem mondanának le szívesen.
| A pszichológus szerint néhány dolgot szem előtt tartva, nem kell választani a karrier vagy a család között:
– Párválasztásnál fontos az első benyomás, a szimpátia és a külső megjelenés is, ám érdemes körülírni, hogy milyen partnert képzelünk el magunk mellé hosszú távon. |
A családi viszonyok kihatnak az egészségünkre
A támogató baráti és családi háttérnek az egészségre is pozitív hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy nőknél és férfiaknál is javítja az életminőséget, ha van gyerek a párkapcsolatban, és tovább növeli az élettartamot, ha a gyermektől is támogatást kap a szülő, vagyis jó vele a viszonya.
Érdekes megfigyelés, hogy amíg egy nő egy rosszul működő társas (baráti, családi, munkahelyi) kapcsolatát képes más kapcsolatokkal pótolni, addig egy férfi számára a házastársi kapcsolat különösen fontos. A felmérés szerint a házasságban élő férfiak sokkal nagyobb eséllyel élik meg a várható élettartamot, mint azok, akik nem élnek párkapcsolatban. A gyermekvállalás mindkét nemnél komoly védőfaktort jelent a jobb életkilátások elérésében.
A pszichológus szerint tehát komolyabban kellene vennünk azt a tényt, hogy testi-lelki egészségünk a mindennapi életvitelünktől és párkapcsolatunktól függ. A munkánk és magánéletünk közötti egyensúlyon viszont magunknak kell dolgoznunk.
“Ha tudatosak vagyunk, odafigyelünk önmagunkra és egymásra, és az elfoglaltságok mellett szakítunk időt a tartalmas együttlétekre, sokat tehetünk annak érdekében, hogy harmonikus legyen az életünk. A közös sport, egy közösen elfogyasztott vacsora, de akár egy páros masszázs is jó hatással van a párkapcsolat erősítésére.”