A gyermekfalu mozgalmat, amely ma már a világ 133 országában működik, Hermann Gmeiner indította útjára Ausztriában 1949-ben. Az osztrák orvos gyermekként maga is megtapasztalta az árvaságot, majd szembesülnie kellett a második világháborúban elárvult, elhagyott gyermekek nyomorúságával. Gmeiner úgy vélte, a gyermekeknek olyan gondoskodásra van szükségük, amelyet csak családi környezetben kaphatnak meg, ezért barátaival 1949-ben létrehozta az SOS-Gyermekfalu Egyesületet.
Mára 133 országban ötszáz SOS-gyermekfalu és 1400-nál több kapcsolódó SOS-létesítmény működik, melyekben közel 80 ezer gyermeket és fiatalt nevelnek. Az SOS gyermekfalu privát alapokon álló, politikai és felekezeti elkötelezettségektől mentes, az otthonukat vesztett gyermekek felkarolása céljából életre hívott szervezet. Magyarországon 1983. október 29-én írták alá az SOS Gyermekfalu létesítését lehetővé tevő megállapodást, az első ház alapkövét másnap Hermann Gmeiner helyezte el ünnepélyesen Battonyán.
A világszerte működő félezernyi SOS Gyermekfalu újszülött kortól 24. életévük betöltéséig nyújt otthont és családot azoknak, akik valamilyen ok miatt nélkülözni kényszerülnek vér szerinti szüleiket. Az első magyarországi SOS Gyermekfalu alapkövét 1983-ban rakták le.
Fotók: Ujvári Sándor / MTI
Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének védőszárnyai alatt jelenleg mintegy 370 gyermek és fiatal él. A szervezet 1994-től ifjúsági házakat is működtet, ahol már SOS-anya nélkül nevelkednek tovább a fiatalok. Az első ilyen típusú intézmény 1994-ben Szegeden nyílt meg, ezt követték a hasonló intézmények 1995-ben Békéscsabán, 2001-ben Lajosmizsén és 2003-ban a Vas megyei Sé községben.