Amikor egy gonosz varázslatnak köszönhetően a királyság az örök tél fogságába esik, Anna, a félelmet nem ismerő optimista összeáll az extrém hegyi emberrel, Kristoffal, és az ő hűséges rénszarvasával, Svennel, hogy közösen megtalálják Anna testvérét, Elsát, a Hókirálynőt, és véget vessenek fagyos varázslatának. Az Everesthez hasonlítható körülmények közt titokzatos trollokkal és a lenyűgöző és igazán vicces Olaf nevű hóemberrel is találkoznak. Annának és Kristoffnak mágikus kalandokkal kísért útjukon a természet erőivel kell dacolniuk, hogy megmentsék a királyságot a teljes pusztulástól.
A Walt Disney Animation Studios legújabb egész estés animációs filmje, a Jégvarázs korábbi sikerfilmjeikhez (Aranyhaj és A nagy gubanc) hasonlóan egy újabb varázslatos világot mutat be, ezúttal az örök tél és jég birodalmát. A történet alapját az 1989-es A kis hableányhoz hasonlóan ezúttal is egy Hans Christian Andersen-mese, jelen esetben A Hókirálynő szolgáltatta.
„Filmünket Andersen egyik klasszikus meséje, A Hókirálynő inspirálta – mesélte Chris Buck rendező –, ám a Jégvarázs mégis a saját történetünk. Telis-tele van csodálatos érzelmekkel, izgalmas akciókkal és kalandokkal, varázslattal és felejthetetlen karakterekkel.”
A film Arendelle kitalált királyságában játszódik, a birodalom vadregényes helyszíneihez pedig Norvégia csodálatos tájai szolgáltak inspirációul a hófödte hegycsúcsoktól a nyugalmat árasztó fjordokig. A környezet nagyon fontos szerepet játszik a filmben, de nem könnyű havat és jeget ábrázolni egy animációs filmben. A stáb ezért alapos és átfogó kutatást végzett, és valódi animációs mérföldkőnek számító technológiát fejlesztett ki, hogy elkészíthessük a megfelelő külcsínt ehhez a világhoz. Így az animációs csapatnak végül sikerült összeraknia egy olyan filmet, amelyhez fogható korábban még nem készült.