A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Manapság szinte csak filmekben látni olyat, hogy a gyerekek egész nap szabadon játszanak, talán akkor is elszörnyedünk, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk, pedig nagyon is irigylésre méltó dolog.
Elsőre romantikus, aztán ijesztő, aztán putris, aztán mégis vonzó, aztán elbűvöl, aztán el sem ereszt többé.
Valahogy így nőttem fel én is, félvadon, reggeltől estéig valahol kint a többiekkel, és a szüleink csak kikiabáltak sötétedéskor értünk. Ezt idézte fel bennem ez a képsor. Azóta vissza-visszatérek hozzá. Nem enged, fogva tart, és motivál – írja bloggerünk.
