Most marhára hálásnak kéne lennem. Boldognak, sőt egyenest röpülnöm… Mégsem vagyok az… Érkezett a két szavas képkérés, miszerint “Morci kívánlak”… Ez csúcs-szuper tényleg, de kisfiú, te ki a tököm vagy? Azt látom, hogy 35 éves, meg itt is laksz a szomszédban – Szerbiában, és hát, mint a reklámból mindannyian tudjuk, csak egy ugrás a Sugár…
Talán, ha Bács-Kiskun megyében élnék, akkor még megérteném, mondjuk Bajától Szabadka alig 79 kilométer, ami Budapest vonatkozásában már 220… De nem hiszek a távkapcsolatokban, volt már benne részem, hosszú távon nem működnek. Csakis akkor, ha valójában egyikőnk sem akar komoly kapcsolatot, a mindennapok szürkeségét, a másik életébe való teljes behelyezkedést, részvételt… Ha elegendő a kéthetente, esetleg hetente hétvégenként való összebújás, aztán szia-szevasz, csók-puszi és a komplett hétköznapokra el is felejtheted akár a másikat, majd jön, ha kedved lesz hozzá, vagy kedve lesz hozzád…
Tegnapelőtt érkezett egy új versenyző az oldalra, gyönyörűséges egy példány, valódi Dávid. Az a félmeztelen fürdőszobás képe is nagyon ott van. Okos is, stílusa is van, és a Kismalac szekcióra gyúr… Repülnék is rohanvást, mielőtt a többi súlyom-béli BBW megrohamozza, de olyan piszok vagyok… mindig kiszúrom, ha valami nem kerek…
Igaza lett? Nézd meg az Internetes játszótér blogon!