Kinga (29) pár évvel ezelőtt szerelembe esett. Mint sok fiatal, nem gondolták párjával, hogy valaha esküvőt terveznek, hiszen jól megvoltak ketten közös kiskutyájukkal a férfi lakásában, fokozatosan csinosítgatták, színes falakat festettek, az ablakokra függönyöket, a nappaliba új ülőgarnitúrát, a konyhába a sütéshez-főzéshez különböző elektronikai eszközöket vásároltak. A kiadások közösek voltak – azzal a kis különbséggel, hogy Kinga nevén semmi nem szerepelt. Míg a férfi főleg a rezsit fizette, Kinga a háztartást vezette, az illatszereket és az élelmiszert vásárolta.
Öt év elteltével viszont kezdett kihunyni a láng, gyakorivá váltak a veszekedések. Olyannyira, hogy a férfi felszólította a lányt, hogy költözzön el minél hamarabb. Kinga azonban igényt tartott azokra az ingóságokra, amelyekbe az évek folyamán pénzt fektetett. A férfi hallani sem akart arról, hogy bármit visszaadjon volt élettársának, és tagadta, hogy bármilyen nagyobb költséggel beszállt volna a párja. Kinga patthelyzetbe került, mivel nem tudta számlákkal, szerződéssel alátámasztani, hogy mennyi pénzt fektetett kettejük életébe. Mivel nem tudtak megegyezni, Kinga vagyonmegosztó pert indított volt párja ellen, hátha valamennyit vissza tud követelni tőle…
Mégis fontos a papír?
| A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es demográfiai adatai alapján Magyarországon 584 149 élettársi kapcsolatban lévő személy van, 508 931-gyel több, mint húsz évvel ezelőtt. Ezzel szemben a megkérdezettek 78,9 százaléka nincs hivatalos élettársi kapcsolatban, azaz nem él élettársi viszonyban. |
Ahogy Kinga, úgy sokan gondolják azt, hogy ha élettársi kapcsolatban élnek egymással, szakítás után zökkenőmentesen ki tudnak lépni a másik életéből, kevesebb felelősséget kell vállalni törvényes házasság nélkül. Ám ez épp fordítva van: ha nincs megegyezés, akkor még nagyobb és bonyolultabb jogi hercehurcára számíthatnak a lazán együtt élők, mint a regisztrált élettársi viszonyban vagy házasságban lévők. Tehát, a papír igenis fontos – ebből a szempontból legalábbis.
Kinga esetében a bíróság valamennyi kritériumot vizsgálni fogja. Nem elegendő például az, ha a felek közötti szoros érzelmi kötelék meglétét bizonyítani lehet, vagy mondjuk tanúkkal azt, hogy együtt éltek. A befektetéseket, akár egy felújítást is igazolni kell tudnia az érintettnek, vagy számlákkal, vagy tanúkkal. Aki a nem hivatalos együttélést választja, legalább tegye el a nyugtákat…
Patthelyzet
Dr. Szász István ügyvéd szerint az ilyen patthelyzet megelőzhető, ha a pár közjegyző előtt nyilatkozik az élettársi kapcsolat fennállásáról akár a kapcsolat elején, akár közben: “azonos neműek esetén bejegyzett élettársi viszonyról beszélhetünk, amikor két tanú és anyakönyvvezető előtt az élettársi jogviszonyt a közjegyző bejegyzi az élettársi nyilvántartásba. Különneműek esetén az élettársi jogviszony történhet regisztráció mellett és anélkül. A regisztráció közjegyző előtt tehető. Mindhárom esetben együttélési szerződést köthetnek a felek ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal, melynek tartalmát az élettársak szabadon állíthatják össze.”
Azaz, ha Kinga és párja a együttélési szerződést kötöttek volna, a szakítás után a vagyonmegosztás is igazságosabb lenne, hiszen előzőleg bele tudták volna foglalni, ki miben vesz majd részt a közös életükben. Így nemcsak hogy nem tudják majd letagadni az együtt töltött időszakot, hanem a vagyontárgyakat is visszakaphatják: “a szerződés értelmében az élettársak önálló vagyonszerzőnek tekinthetőek, és aszerint illeti meg egyik vagy másik felet a közös vagyonszaporulat, hogy milyen arányban vettek részt a szerzésben (ilyenkor a jövedelmet, de az élettársak által folytatott tevékenységeket, például a gyereknevelést és háztartásban végzett munkát is figyelembe kell venni). Ha az arány nem állapítható meg, akkor fele-fele arányban történik a vagyon elosztása” – magyarázza a jogász.
Mosógép és társai
Esetpéldánknál maradva: Kingáék helyzetét még két dolog nehezíti: a lány az édesanyjától ajándékba kapott mosógépet sem kapta vissza. Az ügyvéd szerint ha az élettársak közül valaki ajándékot kap, az az ő külön vagyonához kerül. Bármennyire nem szokás, a nagyobb vagyontárgyakról ajándékozási szerződést kellene kötni vagy legalább tanúkkal alátámasztani – javasolja a szakember.
A másik probléma a közösen vett és nevelt kutyus elhelyezése. Ha közös megegyezés nem születik, a bíróság dönti el ezt a kérdést is. De mi van akkor, ha baba születik a kapcsolatból? “A szülői felügyeleti jogot gyakorló élettárs a lakáshasználat során előnyt élvez, a bíróság ugyanis fontos szempontként kezeli, hogy a gyermek ne váljon hajléktalanná” – mondja Dr. Szász István.
Úgyhogy ha a romantika nem is íratná alá velünk ezt vagy azt a papírt, a józan ész még mindig megteheti…