Mindenki, akinek iskolába készül szeptembertől a gyereke, vagy már iskolába jár, a legjobbat akarja neki. A legjobb viszont mindannyiunknak mást jelent: van, aki azt szeretné, ha a gyereke megtanulna írni és olvasni a félév végére, másnak a vallásos nevelés, vagy éppen a fegyelem a cél. Sokan ódzkodnak az alternatív iskoláktól, a Waldorf-pedagógiáról pedig sokan sokfélét hisznek. És itt talán a “hiten” van a hangsúly: olyanok alkotnak zömmel véleményt, akiknek nincsen saját tapasztalatuk. Hogy nincs fegyelem, nincsenek korlátok, a gyengébb képességűek gyűjtőhelye – nagyjából ezek az ellenérvek. Tény viszont, hogy míg a hagyományos intézménybe járó gyerekek közül rengetegen nem szeretnek iskolába járni, addig ilyet waldorfostól nem hallani, legyen elsős vagy hatodikos.
Nem hisznek a tévében
Mint ahogy az is tény, hogy az oktatási rendszer átalakulása óta egyre többen keresik az alternatív iskolákat. Ez az oka annak is, hogy például a Waldorf-féle intézményekbe sokszoros a túljelentkezés, ami évről évre nő. Minden osztályt teljes létszámmal indítanak, az óvodákba szinte lehetetlenség bekerülni. Emiatt gondolta egy csapat szülő, hogy a fővárosban, Budán új iskolát alapítanak, ami pedig nem egyszerű vállalkozás. A szülők többsége ugyanis itt is dolgozik, miközben gyereket vagy gyerekeket nevel. Mégis azt gondolták, szívesen áldozzák fel hónapokra a szabadidejüket azért, hogy a legjobb helyen tudják a gyerekeiket.
Török Katalin, az egyik alapító azt mondja, pont az ilyen, alulról szerveződő dolgok a legerősebbek, ez is a szülők igényéből nőtt ki. “Itt alap a szülők tevékeny hozzáállása, de egyéni, hogy ki mennyi időt és milyen munkát tud beletenni. Mindenki azt teszi hozzá, amije van: közösen kerestük a legmegfelelőbb épületet, közösen festjük ki, ami nemcsak a költséghatékonyság miatt fontos, hanem azért is, mert közösségépítő szerepe van. Tavaly született meg az elhatározás, egy év kemény munkája van benne, hogy szeptemberben megnyithatunk.” A szülők felvételiztették a tanárokat is, igaz, a hidegkúti Waldorf a mentoriskolájuk, így sok segítséget kaptak.
A módszer hívei egyetértenek abban, hogy nem kell, hogy karácsonyra írjon a gyerek: nincs szigorú követelményrendszer, helyette a szükségletekhez alakítják az elvárásokat, és támogatják a gyerekek életkorának megfelelően az egészséges fejlődést. Nemcsak bizonyos követelményszintet próbálnak elérni, hanem a lelket és a szellemet is képzik, művészeti, gyakorlati és intellektuális oktatással. Nem hisznek a televíziózásban, egész pontosan azon a véleményen vannak, hogy az roncsolja a belső képalkotási képességet, pedig a Waldorfban sokat dolgoznak a képpel. A waldorfos tanító végig, nyolc éven át kíséri diákjait, ő tanítja nekik az összes fő tárgyat, így sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki közöttük.
“Ez egy százéves irányzat, az iskolák speciális, úgynevezett epochális rendszerben oktatnak, ez azt jelenti, hogy 3-4 héten keresztül ugyanazt a tantárgyat tanulják, majd újabb heteken át egy másikat. Így jut idő az elmélyülésre, meg hogy a gyerekek utolérjék egymást. Alsóbb évfolyamban nem használnak klasszikus tankönyvet, azokat ők írják, a tanultakat maguk vezetik füzetjeikben éveken keresztül” – mondja Hermann Irén, aki szintén az egyik alapítónak számít. Nagy hangsúlyt kap emellett a művészeti nevelés, a fő tantárgyat heti ritmusban egészíti ki a zene, a rajz, a speciális ritmikus-mozgásos foglalkozás, az euritmia, és a kézművestárgyak, azaz “a gyerekek a komplett világot tanulják meg” – mondja Irén.
Érezte, hogy kilógnak
Sokakban azért van ellenérzés az alternatív iskolákkal szemben, mert azt gondolják, nem biztosít átjárást a hagyományos rendszerbe. “De, a Waldorf harmadikban, hatodikban, nyolcadikban és érettséginél a Nemzeti alaptantervhez illeszkedik, így az, aki elvinné vagy áthozná a gyerekét, ezekben az évfolyamokban könnyebben megteheti” – mondja Török Katalin.
Verderber Katalin kisfia, Marci is ebben az iskolában kezdi meg az első osztályt. Ellenérzésekkel ő is találkozott: “Volt, aki megkérdezte, mi a baj Marcival, miért viszem a Waldorfba?” Katalin viszont teljesen eltökélt, azt meséli, az óvodában is érezte, hogy kilógnak, nem tudja, mit csinált volna, ha nem veszik fel az alternatív iskolába. Az alapítók azt is mondják, hamis a kép, hogy a Waldorf a gazdag szülők gyerekeinek iskolája lenne. A befizetésnek ajánlott összege van (nagyjából harminc-negyvenezer forint havonta), de a közösség kipótolja ott, ahol ezt nehezebben tudnák előteremteni. “Mi felvállaltan a dolgozók Waldorf-iskolája szeretnénk lenni, lesz napközi, ami nem mindenhol jellemző.”
A Közép-budai Waldorf Iskola 2014 őszén indul az IBS épületében, az új iskola első és második évfolyammal startol. A honlapon folyamatosan lehet jelentkezni.
| Érkezik a kérelem a Közép-budai Waldorf Iskola működési engedélyére |