Akik a gyereknevelés nehézségeiről panaszkodnak, menjenek el egy meddőségi klinikára!

cafeblog/babavaras40entul | 2014. Június 25.
"Kisgyermekes szülőktől szinte nem hallunk mást, csak panaszt borzalmas első hetekről-hónapokról, elviselhetetlen kimerültségről, esetleges depresszióról... Azt nem értem csak, hogy ha ez ilyen elviselhetetlen, akkor hogy lehetséges mégis, hogy ezeknek a pároknak már a 2. vagy a 3. gyereke is ott ugrál a nappaliban… Számomra ez egy rejtély marad, és nem tudok vele azonosulni..."

Nagy az izgalom. Autó feltankolva esténként, táska bepakolva, babaruhák bevasalva a szekrényben, babaszoba készen.

Picur sokat mocorog, dokinál minden rendben volt, most nincs más dolgunk, mint hogy pihenjünk rá az előttünk álló időkre. Akivel csak beszélünk, mindenkinek van egy-két jó tanácsa, de ami a leginkább idegesítő jelen pillanatban az az, hogy “most pihenjetek, mert utána nem lesz rá lehetőségetek néhány évig”.

Sokszor vagyunk együtt kisgyerekes barátokkal, akik folyton panaszkodnak, hogy milyen nehéz a gyereknevelés. Nekik szoktam javasolni, hogy menjenek el egy meddőségi klinika várótermébe egyszer, és ott próbálják meg előadni a nehézségeiket, a problémáikat.

Mert ugye ott van két ember, akik évek óta nem csinálnak mást, csak ezekben a várótermekben vágyakoznak arra, hogy egyszer ők is családdá válhatnak majd, tudván, hogy erre maximum 30 % esélyük van a jelenlegi statisztikák alapján. Nem beszélve azokról a dolgokról, amiket egy olyan pár, amelyik természetes úton, minden orvosi segítség nélkül gyermekáldás elé néz, még csak elképzelni sem tud.

Nem tudja, milyen ott dekkolni a váróteremben órákat, napokat, hónapokat és éveket és még utána is reménytől csillogó tekintettel érkezni a vérvételre beültetés után…

A teljes cikket a Babavárás negyvenen túl blogon találod!

Exit mobile version