A nyári szünet első hetét Peti a nagyszüleinél töltötte. Nagyapja, hogy addig se unatkozzon, bevonta őt a kerti munkákba, és a gyerek szívesen segített. “Nagyapa, én ingyen segítettem neked, de azért adhatnál a munkáért száz vagy még inkább ötszáz forintot!” – mondta neki a fiam. A papát sem kell félteni, közölte a gyerekkel, hogy csak háromszáz forintot ér a segítsége. Végül négyszázban állapodtak meg, amit Peti hatalmas mosollyal mesélt, amikor néhány nappal később hazaérkezett.
Zavarba jöttem a történeten, mert nem tudtam, hogy akkor most örülnöm kéne, mert a gyerek segít a nagyszüleinek, vagy kapjam föl a vizet egyrészt, mert tízévesen játék és pihenés helyett különböző feladatokkal látják el a nyári szünetben, azt meg főleg nem tudtam eldönteni, hogy ez a fizetés-dolog helyes-e.
Nálunk nincs zsebpénz, de minden ötösért száz forint jár. Peti a pénzt összegyűjti, és többnyire legót vesz rajta, mert abból már amúgy is annyi van, hogy tudja, tőlünk újabbat nem kapna.
Vekerdy Tamás szerint a nem elvárt, nem kötelező jellegű feladatokért nyugodtan fizethetünk a gyereknek. Ha a családban kiegyensúlyozott az érzelmi kapcsolat, a gyerek nem fog visszaélni ezzel, és nem fogja azt mondani, hogy ezentúl minden egyes otthoni feladatot csak pénzért hajlandó megcsinálni. Ugyanakkor a pszichológus a jó feleletért sosem fizetett a gyerekeinek, meg a kitűnő bizonyítványért sem járt a bicikli – meséli. A zsebpénzt viszont szorgalmazza, mert – mint mondja – ha azt a gyerek a saját belátása szerint arra költheti, amire akarja, akkor erősödik benne az önállóság, a felelősségtudat érzése.
Lehet. Mégsem érzem magam még mindig okosabbnak. Az én logikám azt diktálja, hogy a gyerek akkor tanulja meg értékelni a pénzt, vagy érti meg annak fogalmát, ha érzi, hogy azért tennie kell, az nem csak úgy, magától terem. De akkor most a nagyapja jól tette, hogy fizetett neki?
Fa Kinga pénzügyi őrangyal úgy gondolja, nemhogy zsebpénz, de még kamat is jár a gyereknek, ha nem költi el azt azonnal. Természetesen rövidebb időtávra és nagyobb kamattal, mint a bankokban, mert ezzel a gyerek megtapasztalhatja, hogy a vásárlás késleltetése jutalommal és az abból fakadó jó érzéssel jár együtt. Egy 2009-es felmérés szerint a szülőknek csak alig egy százaléka tanítja meg a gyerekének, hogy a befektetett, félretett pénz kamatozik…
Alkér Orsolya családi, ifjúsági és gyermek pénzügyi tanácsadó is azt javasolja, hogy a gyerek azért kapjon zsebpénzt, hogy megtanuljon bánni vele. Ha ugyanis szabadon, bármire elköltheti a keresményét, akkor csak annyi fogalma lesz a pénzről, hogy vásárolhat vele a boltokban. A pénzügyi tanácsadó szerint a zsebpénznek és a házimunkának viszont semmi köze egymáshoz. Egyetért azzal, hogy a gyerek végezze el az otthoni feladatokat, de szerinte a zsebpénz ne a munkáért járjon, sőt büntetésből sem szabad pénzt megvonni tőle.
Hogy Peti nagyapja a jövőben is ad-e pénzt a gyereknek a munkáért, rábízom, én viszont azt hiszem, elfogadom a szakértők véleményét, és az ötösökért járó pénzt szeptembertől havi zsebpénzre cserélem. Kíváncsian várom, beválik-e…