Az első kérdés, hogy menjen-e a gyermek bölcsibe vagy sem. A második nálam az volt, hogy hova írassam be. Adjam be a kérelmet az önkormányzati bölcsibe, illetve családi napközibe, és várjam a kedvező, illetve kérelmet elutasító levelet? Egyébként is csak azokat a gyerekeket veszik fel, akiknél a szülő dolgozni megy. Hiszen közben elfogynak a helyek a magánintézményekben! Időközben aztán megnéztem egy másik kerületben lévő magán családi napközit, ami persze egyből nagyon tetszett.
De aztán jött megint a hosszas tépelődés: na de a pici baba megszületése után hogyan tudom majd nap mint nap reggelente áthordani autóval Hancsit? Cipelem a hordozóban a kisbabát, mellette Hancsit is összeszedem? Minden kezdet nehéz! Ez persze az elején lenne problémásabb, utána, gondolom, belejöttem volna. Az utcánkban viszont két családi napközi is van, bár az egyik magánintézmény nem nagyon tetszett. A másik szintén nem volt elég meggyőző számomra. Aztán rájöttem, ha a gyerekemről van szó, semmi nem elég jó, sem intézmény, sem gondozó.
A védőnő javaslatára azonban júliusban újult erővel töltöttem ki a jelentkezési lapot az utcában lévő, az önkormányzat által fenntartott családi napközibe. Gondoltam, kevés az esélye, hogy bennünket felvegyenek, de azért megpróbáltam. Ha nem sikerül, akkor jó indokom lesz, hogy vihessem a magánbölcsibe. Nos mégis sikerült felvételt nyernie Hanninak. Szerintem a heti 3 nap délelőtti kérelem miatt bírálták el kedvezően a jelentkezést…
Olvass tovább a Hannamami blogon.