Nem mondom, hogy nincs olyan gyerek, aki tényleg nem tud önállóan tanulni, de hogy jóval kevesebben vannak, mint ahányan erre lettek szoktatva, az is biztos.
Sok esetben már a szülőkkel is tanultak az ő szüleik, így ők ezt tartják teljesen természetesnek. Akkor is, ha percnyi szabadidejük nincs, mert a munka és a háztartás mellett még a tanulást is belepréselik valahogy a napjukba, és alig élnek reggel, amikor csörög a vekker. El sem tudják képzelni, hogy a gyerek egyedül is képes lenne megírni a leckét, megtanulni a tananyagot, ráadásul a táskájába is be tudja rakni a felszerelést. Ez a másik, amin mindig jókat mosolyogtam, amikor mondták az anyukák, hogy “én kaptam feketét, mert én nem raktam be a gyereknek a füzetet, könyvet, vonalzót, akármit…” Az én fiam is próbálkozott, mert a barátjának például kevesebb feketéje gyűlt össze abban a félévben, hiszen a barátjának az anyukája nem felejtett ki a táskából semmit…
Régebben is így volt ez? A teljes cikket a Fiúkkal az élet blogon találod!