A kutya miatt szakított egy szerelmespár

cafeblog/kettoslatas | 2014. Október 08.
Fájdalmasan lett vége egy kapcsolatomnak tavaly, el sem hinném, hogy van ilyen, ha nem velem történik meg. A szakítás okozója ugyanis egy kutya volt.

Megismertem Marcsit, akiben végre több év kudarc után társra leltem. Szeretett, és szerettem, megbecsülést kaptam és adtam cserébe. Minden szép volt egy darabig, de aztán felütötte a fejét az ellenség egy kutya személyében. Sajnos Marcsi kutyát kapott ajándékba a szüleitől, akik nem engedték, hogy gyerekként otthon állatot tartson. De ide, az ő lakásába már vettek egyet – vesztemre.

Zsebinek hívták a kis mocskot, az ádáz ellenséget. Először csak a lakás egy részét foglalta el, szőrözött és nyálazott össze gyakorlatilag mindent, amit elért. Vettem szösztelenítő hengert, és azon vettem észre magam, hogy tovább készülődök reggelente, mint a csajom. Üzletemberként nem engedhetem meg magamnak, hogy a partnerekkel szőrös, szöszös ruhában találkozzak. Nem fér bele, és kész. Rengetegszer kértem, könyörögtem, de semmi haszna nem volt a segélykiáltásaimnak.

Eltelt pár hónap, és éppen kezdtem volna örülni annak, hogy nem csinálja tele az egész lakást a dög, amikor váratlan dolog történt. Zsebi felérte az ágyat, és először kínkeserves, majd később könnyed mozdulattal vetette fel magát a hálószobában az ágyra. Amikor megláttam, azonnal kizavartam a francba a szobából, de ekkor találtam magam szemben először az oroszlánnal, a kutyáját gyermekeként védő Marcsival, aki kikérte magának, hogy milyen hangon beszélek az ő kedvencével, és napokra beverte a durcát, valamint kiköltözött a nappaliba, és összebújva aludt a szőrössel. A második nap este odamentem hozzá, és próbáltam elmagyarázni, hogy ha engem akar azzal büntetni, hogy nem alszik velem, és megsértődve elvonul, azzal nagyon mellé nyúlt. Nem csaltam meg sosem, de így büntetni egy férfit nem túl jó ötlet, főleg ha az az aktívabb fajta, mint amilyen én is vagyok….

Folytatás a KettősLátás blogon!

Exit mobile version