Összevont óvodák: mindenki tart tőle, mégis megcsinálják

Dreissiger Ágnes | 2015. Április 07.
A fővárosban több helyen vonnak össze óvodákat, ami az ígéretek szerint csak szervezésbeli különbség lesz. Az óvodapedagógusok és a szülők azonban aggódnak, hogy a gyerekek isszák meg a levét az összevonásnak.

Oda a családias légkör?

Az óvoda-összevonás a mostani gyakorlat szerint azt jelenti, hogy egy vezető nem egy intézményért, hanem 3-4, sőt akár 12 oviért felel majd. Sőt, Csepelen például 23 különálló épület tartozna egy vezető alá, Újbudán csupán három, de összevonnak az ötödik és a nyolcadik kerületben is. Szegeden mindez úgy működik, hogy a város valamennyi ovija egy vezetőség alá tartozik.

Miért probléma ez? Egy állását féltő, név nélkül nyilatkozó óvodavezető szerint például azért, mert éppen az óvodák lényege vész így el. Fontos a családias légkör, a kis létszám. Mindez egy vezetővel megoldott, de több épületet magába foglaló óvodában nem valósítható meg, a pedagógusok leterheltsége pedig csak tovább nő. Én egyszerűen kivitelezhetetlennek látom ezt” – mondja.

Egyetért vele egy másik, a pesti oldalon dolgozó kollégája, aki úgy látja: az óvodavezetők eddigi egyik legnagyobb erénye a személyes jelenlét volt. “Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a szülőkkel, az óvodapedagógusok munkájába is be kell segíteni, ott vagyunk a szülői értekezleteken. Ezt egy ilyen mértékű átszervezés teljesen ellehetetleníti.”

Összevissza rohangál

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vezetője, Fábián Katalin azt mondja a Nők Lapja Cafénak, elvileg ez csupán egy átszervezés, nem szüntetnek meg óvodákat. “Én ezt egyáltalán nem tartom jó ötletnek, annak ellenére, hogy a törvény lehetőséget ad rá. Ennek más oka nincs, csak a spórolás.” Fábián Katalin szerint viszont elég keveset lehet így megtakarítani. Az óvodavezetőnek is van kötelező óraszáma, meg van határozva, mennyi időt kell a csoportban, gyerekek között töltenie.

A “több óvodának egy vezetőt” elképzelés az egyesület vezetője szerint is több sebből vérzik. “Nem tudnak mindenhol jelen lenni: az összes tagóvodában, a gyerekeknél, és még adminisztrálni is. Ha a vezető az egyik épületben van, a részlegvezető vagy helyettes, aki az adott intézmény élére kerül ezáltal, összevissza fog rohangálni a feladatok között. Egy részlegvezetőnek ráadásul több időt kell a gyerekek között töltenie, mint a vezetőnek, de közben mégis rá fog hárulni minden adminisztratív teher.”

Tehát az intézmények tagóvoda-vezetőkké lefokozott irányítói, akik az eddigiekkel szemben az ovis csoportokban is dolgoznak vezetői feladataik mellett, nem lehetnek képesek arra, hogy az eddigi színvonalon lássák el kettős feladatukat. Ennek az óvoda-összevonásnak egyértelműen a gyerekek isszák majd meg a levét  véli Fábián Katalin.

Fotó: Kováts Dani

Lázadnak a szülők

Úgy tűnik, az említett óvodák környékén a szülők is meglehetősen aggódnak. Ők pedig elsősorban amiatt, hogy a fajsúlyos döntések az óvodáktól távol születnek majd meg. A csepeli ügynek külön Facebook-oldala is van, sőt több érintett is blogol a témában. Fazakas Gergely, az egyik szervező azt mondja a Nők Lapja Cafénak, két gyermeke is az egyik csepeli óvodába jár.

“Ahányszor megkérdeztük a képviselő-testületet, mi áll a döntés mögött, mindig lyukra futottunk. Soha egyetlen értelmes, épkézláb magyarázatot nem tudtak adni, ráadásul számos kérdésünkre kaptunk olyan választ, mint: nem tudjuk, majd a majdani vezető eldönti…, amik, valljuk be, nem túl informatívak”  mondja az elkeseredett apuka. Nekik amúgy a legnagyobb bajuk szintén az, hogy helyben semmilyen nevelést érintő döntést nem hozhatnak majd a helyettesek, viszont mire egy-egy döntés elér az illetékesig és vissza, lehet, hogy már késő lesz.

“Egy helyettesnek nálunk heti 40 óra a munkaideje, amiből 22-26 órát csoportban kell töltenie. Nem is értjük, hogy fog egyszerre két munkakörben dolgozni: csoportból nem lehet óvodát vezetni, és vezetőként nem lehet lelkiismeretesen gyerekekkel foglalkozni.” Csepelen először január végén tudták meg a szülők, hogy 2015 szeptemberétől mit terveznek a kerületben. A februári képviselő-testületi ülésre már aláírásokkal érkeztek  eredménytelenül; és ugyanez történt a március végi fordulónál is, hiába írták alá a petíciót szülők és pedagógusok egyaránt. Talán van még egy esélyük: az ellenzéki képviselők is az ügyük mögé álltak, április közepére mindannyian demonstrációt szerveznek.

Marad az egyéni arculat?

Természetesen megkerestük az érintett Csepeli Önkormányzatot is, hogy a szülők aggodalmaira választ kapjunk. Levélben azt írták nekünk: a jelenlegi, 11 költségvetési szervként működő 11 óvoda és a hozzájuk tartozó tagóvodák helyett július 1-jétől 1 költségvetési szervként működő óvodahálózat jön létre, 24 tagintézménnyel. A hálózatot az egyesített óvodavezető irányítja, három helyettessel, tagintézményenként egy-egy tagóvoda-vezetővel és egy-egy helyettessel. Az állomány létszáma (óvodatitkárok, pszichológusok stb.) nem csökken.

Az önkormányzatnál állítják: az átszervezés kizárólag vezetői strukturális átalakítást jelent, az óvodákban folyó nevelési munka nem változik. Az átszervezés nem jár óvodaépület-bezárással. Óvodai belső szerkezeti átalakítás ugyan lehetséges, de álláshelyeket nem szüntet meg az önkormányzat, sőt, amennyiben a feladatellátás érdekében szükséges, még új kollégákat is felvesz. A tagóvodák továbbra is eddigi nevelési programjuk, saját egyéni arculatuk megtartásával működhetnek tovább.

“Az önkormányzat számára az a legfontosabb, hogy az átszervezés után se a gyerekek, se a szülők ne érzékeljenek semmilyen változást. Ennek érdekében továbbra is ugyanott történik a beíratás, az ebédbefizetés, ugyanazokkal az óvónőkkel, dadusokkal találkoznak a gyerekek és a szülők, mint eddig írták.

Mindezek csak részben adnak választ a szülők aggodalmaira. Nem derül ki például, mi történik, ha egy-egy problémát azonnal, helyben kell megoldani, mint ahogy arra sem kaptunk választ, hogyan oldják majd meg azt a helyzetet, ha egy óvónőnek vezetői és pedagógusi munkát is el kell látnia. Márpedig a csepeli szülők pontosan ezektől a helyzetektől tartanak…

Exit mobile version