Itt van egy fiatal nő. Átlagos történet. Keresi a szerelmet, a társat, akivel egyszer majd boldog lehet hosszú időkig. Sokadik alkalommal történik meg vele, hogy megint elhagyják. Lassan felvetődik a kérdés, hogy nem benne van-e a hiba.
Azt már megbeszéltük, hogy aki túl tökéletes, abban nagy hiba lehet, hiszen a tökéletes férfi és nő nem létezik az életben. Maximum a tökéletlenül tökéletes. Újabb férfi egyedünk, akiről a legújabb történet születik, Attila. Egy rendes, jól szituált férfinak indult, mint ahogy az elődjei is. Előadta, hogy komoly kapcsolatot keres, hogy nem kalandra vágyik. Karina viszont vitt egy csavart a történetbe. Eddig sem adta magát olyan könnyen, most pedig még inkább nem.
Úgy gondolta, hogy talán nem érheti akkora sérülés, ha sokkal többet vár arra bizonyos együttlétre. Attila tényleg nagyon szimpatikusnak adta magát. Kedves, mosolygós, romantikus. Odafigyelt a barátnőmre, és minden tisztelettel fordult a női mivolta felé. Egyik nap megcsörrent a telefonom. Újra szingli lett. A történetük ott ért véget, hogy Attila barátnője, akivel hosszú ideig volt együtt és megcsalta, megkereste. Átbeszélték a kettejük dolgát, és úgy döntöttek, hogy újra megpróbálják. Karina pedig csak ennyit mondott: Demetria, nagyon szemét vagyok, hogy azt kívántam, bár újra megcsalná?
A folytatásért kattints a Demetria caféblogra!