Kényszerláthatás: amikor a gyerek az eszköz a bántalmazáshoz

nlc | 2015. November 05.
A felbomló kapcsolatok – legyen az házasság vagy élettársi kapcsolat – jelentős részében a szülők békésen rendezik a gyermekek elhelyezését és a láthatást. De sajnos nem minden kiskorú ilyen szerencsés. A "gyermekért folyó harcnak" nevezett komoly konfliktusok akár évekig is elhúzódhatnak. Előfordul, hogy ezek mögött az áll, hogy az egyik szülő egy bántalmazó kapcsolatot szeretne maga mögött hagyni. A témában a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület készít kutatást, segíts te is!

“Fontos feltérképezni, hogy a kapcsolattartás körüli nehézségek hátterében mi húzódik meg, mert ettől függ, hogy a gyermekvédelmi rendszer képes-e támogatóan, a gyerekek valódi védelmét szem előtt tartva kezelni a problémát. Más reakció szükséges, ha bántalmazás a kiváltó ok, és más, ha nem. Ha bántalmazó kapcsolat áll a háttérben, ismerni kell, hogy az milyen hatással van a bántalmazott félre és a közös gyermekekre. Kényszerláthatásról akkor beszélünk, ha a fel nem ismert (vagy el nem ismert) bántalmazásra a hatóságok a közös gyereken keresztül továbbra is lehetőséget teremtenek. Mindez természetesen a gyerekeket is károsan érinti” – magyarázta Galántai Júlia a kutatásban résztvevő szociológus.

“Az áldozat így továbbra is ki van téve az erőszakos volt partnere lelki, gazdasági vagy akár fizikai támadásainak, aki a gyereket eszközként használja a további bántalmazáshoz.”

Ahhoz, hogy egy bántalmazó kapcsolatból ki tudjon lépni a bántalmazott szülő, elengedhetetlen, hogy az ellátórendszer azonnal felismerje, és kellő súllyal kezelje a párkapcsolati erőszakot. A NANE Egyesület segélyvonalának 21 éves működése alatt felgyűlt adatok arra mutatnak, hogy Magyarországon – ahogy más országokban is – ez a felismerés hiányos, és ennek az érintett gyermekek is kárát láthatják. A NANE felmérése ennek a területnek a feltérképezésére irányul.

A NANE egyik plakátja

Három független kutató több száz olyan szülőt kérdez ki a tapasztalatairól, akiknek válás után valamely konfliktussal kellett szembenézni a gyermek és különélő szülője közötti kapcsolattartás során. “Eddig főként külföldi szakirodalma van ennek a témának. A magyar felmérés célja, hogy viszonylag nagy mintán feltérképezzük; a konfliktusos kapcsolattartások között kimutatható-e bármilyen arányban korábbi párkapcsolati erőszak. Célunk, hogy rávilágítsunk a tipikus elemekre, amelyekből felismerhető, hogy bántalmazás vagy más ok nehezíti a kapcsolattartást, és megoldási lehetőségek felvázolásával segítsük a szakemberek munkáját” – mondta Ligeti Anna Sára szociológus, a kutatás kvantitatív részének vezetője.

Aki szeretne részt venni a kutatásban, az november 15-ig tudja kitölteni a kérdőívet az alábbi linken. A kitöltés anonim. Az interjúk és a kérdőívek feldolgozását november közepén kezdi az egyesület.

További információ:

www.nane.hu

https://www.facebook.com/NANEegyesulet/

A NANE Egyesület több mint húsz éves fennállása óta felhalmozott tapasztalatai arra mutatnak, hogy a bántalmazó párkapcsolatok megszűnését követően a felnőttek között korábban fennálló, és a (szét)válás során akár fokozódó, vagy a korábbihoz képest formát váltó esetleges bántalmazásnak a gyermekekre káros hatásait ez ellátórendszer gyakran nem ismeri fel, és/vagy nem kezeli kellő súllyal. Az Egyesület ismeretei alapján a jelenség nem egyedülálló, hiszen más országok ellátórendszerei is gyakran néznek szembe hasonló problémákkal, azonban a tudományos eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenséggel kapcsolatosan a szakemberek tudatossága, ismereti fejlődjenek, és a gyermekek érdekeinek képviseletét nagyobb hatékonysággal tudják ellátni. Magyarországon ezzel szemben hasonló témájú kutatás még nem készült, és így megalapozott szakirodalom sem áll rendelkezésre, amire a szakemberek továbbképzésüket, szakmai ismereteik fejlesztését alapozhatnák. Tekintettel a jelenség nagyfokú beágyazottságára a helyi viszonyokba úgy döntöttünk, hogy a fenti jelenséggel kapcsolatban kutatást végzünk.

A NANE egyik plakátja

A kutatás célja a gyermek és különélő szülője között megítélt kapcsolattartás problémáinak feltérképezése, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a kapcsolattartás a gyermek érdekeivel, testi-lelki biztonságával ellentétesnek tűnik (kényszerláthatás). A vizsgálat kevert módszertanú, kvalitatív és kvantitatív részből áll.

A népszámlálás adatai alapján az egyszülős családok száma folyamatosan emelkedik, 2011-ben a családok 20 százaléka (csaknem 537 ezer család) volt olyan összetételű, melyben egy szülő nevelte gyermekét vagy gyermekeit. Az eltartott gyermeket nevelő egyszülős családok 87 százalékában, összesen 465 ezer családban az anya neveli a gyermekeket, 13 százalékában, 72 ezer családban pedig az apa. Azok a szülők, akik egyedül nevelik gyermeküket legnagyobb arányban elváltak (44%).A Tárki 2006-os kutatási adatai alapján a kiskorú gyermekek életkorát vizsgálva több mint egynegyed (28%) azoknak a válásoknak az aránya, amelyekben a gyermek 6 éven aluli, és 72% azoké, amelyekben a gyermek 7 évesnél idősebb (Vukovich 2010).
 
Exit mobile version