Egy nő vallomása: “Rájöttem, mit szúrtam el, miután lefújtam az esküvőmet”

K.G. | 2016. Április 14.
"10 évvel ezelőtt nyakig merültem az esküvőm szervezésébe. Egy olyan emberhez készültem hozzámenni, akit jól ismertem, és aki a legjobb barátom is volt egyben. Már három éve randiztunk, és úgy tűnt, a következő logikus lépés az esküvő.

Akkor ment tönkre minden, amikor Valentin-napon elutaztunk egy hétre. Valahogy felébredtem, aminek a vége az lett, hogy keserves könnyek között szakítottunk. Utána többször megpróbáltuk felmelegíteni a kapcsolatunkat, de mindig ugyanaz lett a vége: sírás és szakítás. Úgy éreztem akkor, hogy elszúrtam az egész életemet és az egyetlen esélyemet az igaz szerelemre. De szerencsére nem volt igazam, azóta már tudom, mit tanított nekem ez a kapcsolat.

1. Mindegy, mennyire próbálod, nem tudod magatokat összeillővé tenni

Az exem egy kedves, intelligens fiú, aki másnak tökéletes férj lehetne. Csak nem nekem. Valahol mélyen tudtam ezt már akkor is, mikor összejöttünk, de mindketten azon igyekeztünk, hogy valahogy működésre bírjuk a kapcsolatunkat, pedig nem illettünk össze. Nagyon különbözőek voltunk: ő családalapításra vágyott, én föld körüli útra. A legfőbb céljaink nem egyeztek meg, enélkül pedig nem lehet párkapcsolatban élni.

2. Az újra meg újra szakítás szétrombolja a lelket

Meg sem tudom számolni, hogy hányszor próbáltunk újra összejönni a jegyességünk felbontása után. Ahogy az egyikünk továbblépett volna, a másik visszahúzta. Egészen addig ment ez, míg az exem aktuális barátnője teherbe nem esett, ami mindkettőnknek segített az elengedésben. Borzalmasan sok időt pocsékoltunk el ezekkel az újrakezdős játszmákkal.

3. Hallgass a megérzéseidre

Mindenki az álompárt látta, ha ránk nézett, de én éreztem belül, hogy nincs rendben valami. Nem hallgattam a megérzéseimre, hanem inkább reménykedtem, hogy majd elmúlik és megjavul minden. Pedig mélyen, belül tudtam, hogy nem jó ötlet a házasság. De féltem, hogy elveszítem őt, nem álltam rá készen, hogy új életet kezdjek, sőt kudarcnak éreztem, hogy már megint szinglinek kell lennem.

4. Ne engedj a társadalmi elvárásoknak

Azt nevelték belém, hogy diploma után az a dolgok rendje, ha férjhez megyek, gyerekeket szülök, hiszen mindenki ezt csinálja. Pedig én nem álltam erre készen, nem akartam egyiket sem. Körülöttem a barátok sorra házasodtak és szülték a babákat, úgyhogy ez tűnt a helyes útnak, ezért mondtam igent a lánykérésre.

5. A biztonságos kapcsolat nem feltétlenül jó kapcsolat

Az egyik fő oka, hogy folyton fel akartam melegíteni a tönkrement kapcsolatot, hogy biztonságban éreztem magam az exem mellett. A biztonság olyan volt számomra, mint valami drog. Amikor sikerült őt elengednem, akkor jöttem rá, hogy nem biztonságot kell keresnem, hanem azt a férfit, aki tényleg hozzám való.

6. Amíg nem halsz meg, addig rátalálhatsz az igaz szerelemre

Az életemnek ez a szakasza arra tanított meg legfőképpen, hogy milyen butaság volt részemről, hogy azt hittem, nincs több esélyem a szerelemre. Azt gondoltam, hogy az exemen kívül úgysem kellek senkinek. Annyira jó lenne odamenni magamhoz 10 évvel ezelőtt, és megmondani, hogy nem kell félni, minden a lehető legjobban alakul majd. Félelemből nem szabad döntést hozni, mert semmi jó nem sülhet ki belőle.”

YourTango

Olvass még többet a párkapcsolatról:

Exit mobile version