A japán iskolákban a gyerekek takarítanak – tanulhatnánk tőlük

K.G. | 2016. November 04.
A japán gyerekek olyan készségekre tesznek szert az iskolában, amikkel biztos, hogy sokkal jobban felkészülnek az életre, mint a mi gyerekeink az itthoni oktatási rendszerben.

Nincs felsőig dolgozat és felelés

Japánban a gyerekeknek 10 éves korukig nem kell dolgozatot írniuk vagy felelniük. Egészen addig az a legfontosabb feladatuk, hogy az életről tanuljanak. Az iskolában megtanulják, hogyan gondoskodjanak az állatokról, tiszteljék az embereket, és hogy működjenek együtt a természettel. Olyan dolgokra helyezik a hangsúlyt, mint a tudatosság, önkontroll, felelősség és igazságosság elsajátítása.

A japán iskolákban a gyerekek takarítanak

A japán gyerekek oktatásának az is a része, hogy megtanulják, hogyan tartsák tisztán a környezetüket. Mert ha valaki tiszteli a közös teret és gondoskodik róla, akkor mindenki harmonikus légkörben élhet. Ezzel a gyerekeket a tiszteletre és felelősségvállalásra tanítják, elsajátítják azt a rendkívül fontos felfogást, hogy a környezet tisztán tartása mindannyiuk felelőssége. Ezért a tanulók nem érzik, hogy a takarítás alantas munka lenne, inkább segítik egymást a közös tér kötelező tisztításában.

Az evéshez a társasági élet és az újrahasznosítás is hozzá tartozik

A gyerekek az iskolában ebédelnek, utána kötelezően a szelektív hulladékgyűjtőbe kell kidobniuk a szemetüket.

A tanítóval közösen étkeznek azért, hogy még erősebb legyen a kötődés a tanárok és a gyerekek között. Ebédidőben a gyerekek szolgálják fel az ételt a tanároknak, nincsenek konyhás nénik. Amikor befejezik az ebédet, akkor pedig elmosogatnak, mert ez az élet rendje számukra, hogy maguk után rendet és tisztaságot hagynak.

Sok iskolában nevelnek saját növényeket, és megtanítják a gyerekeket ezekből egészséges, könnyű ételeket főzni. Ez sem az ételről, hanem az oktatásról szól, amivel fejlesztik az önállóságukat és erősítik a munkamorált bennük.

Hosszútávú hatások

Azzal, hogy ilyen természetessé teszik a gyerekek számára, hogy maguk körül tisztaságot tartsanak, és tisztelettel bánjanak a környezetükkel, egy olyan kultúrát hoznak létre, amiben a rendezett, tiszta élettér iránt igényes emberek élnek. Megtanulnak együttműködni egymással, és ráébrednek egészen fiatal korukban, hogy a közösen végzett munka véletlenül sem unalmas, sőt inkább összekovácsolja az embereket. Felnőve ezek a gyerekek ugyanilyen tisztelettel fordulnak majd a környezetük felé, ami társadalmi szinten pozitív hatású. Tehát nem csupán arról van szó, hogy így nem kell az iskolának takarítókat fizetni, hanem egy élhetőbb, önzetlenebb életfelfogás megtanításáról. Az iskola számukra nemcsak könyvekből tanulást jelent, hanem azt, hogy hogyan váljanak felelősségteljes tagjává a társadalmuknak.

Szülőként mit tanulhatunk tőlük?

A magyar oktatási rendszert nem változtathatjuk meg hirtelen, de otthon igenis van lehetőségünk arra, hogy a japán iskoláktól tanulva olyan emberré neveljük a gyerekeinket, akik törődnek másokkal és a környezetükkel. Nem utópisztikus elképzelés, hogy a gyerekeinkből felelősségteljes, tisztelettudó felnőtt váljon. Ha ezt például azon keresztül érhetjük el, hogy el kell mosogatniuk maguk után, akkor megéri a fáradságot.

Exit mobile version