Mi történik azután, hogy a gyerekek elhagyják a családi fészket? Mi történik, amikor hirtelen átlépünk a nyugdíjas létbe, ha meghal az első korunkbeli ember, ha egyedül már nem tudjuk felhúzni a zoknit? Mi történik, ha hirtelen az özvegységgel és az inkontinenciával nézünk farkasszemet, ha a magány ólomként nehezedik ránk? Zoé Beausire fotós az elmúlás, az idő sebes száguldására, a halál szükségszerű eljövetelére, a kiszolgáltatott időskorra irányítja fájdalmasan őszinte képeivel a figyelmet – az életnek arra a szakaszára, amivel nem nagyon törődik a társadalom.
Ráncos arc, nehézkesen mozgó test, magány, kiszolgáltatottság: ez határozza meg azok mindennapjait, akik már a halál küszöbén várakoznak.
via ignant