A közösségi oldalakon sokkal kevesebben posztolják januárban, hogy mit ért el a gyerek félévkor, mint év végén. Mindenki érzi, hogy ez csak egy állomás, ami még könnyen megváltozhat. Talán a középiskolások kivételével, akiknek már előrevetítheti a felvételi sikerességét is.
Bár több az adminisztráció, több a javítanivaló, de a félévi bizonyítványt elő kell készíteni – mondja Kállai Katka, aki negyedik osztályosok tanító nénije.
A legrosszabb jegyek matekból és környezetből születnek, ezeken lesz mit javítani. Olyan mértékben változott meg a tananyag, főleg környezetből az elmúlt években, hogy a gyerekeknek nehéz megtanulniuk. Számos adat, fogalom, név szerepel a tankönyvekben és az ehhez összeállított felmérőkben is. A félévi bizonyítvány leginkább arról szól, hol tartunk most, szeptember óta, mi okoz nehézséget, mi megy könnyebben.
Sok iskolában már e-napló van, a szülő délelőtt tízkor megkapja a mailt, hogy produkált a csemetéje. Előbb, mint ahogy ő elmesélné. A félévi bizonyítvány így senkit sem ér váratlanul, hiszen a teljesítménnyel folyamatosan szembesítve vagyunk.
Számít vagy sem?
Ha a gyerek tudja is, hogy az a jegy bizony görbülni fog, meglátva, dokumentálva, a többiekkel összehasonlítva azért okozhat könnyes tekinteteket. A teljesítménykényszeres gyerekek nagy részét rosszul érinti a rossz jegy – az elvárástól elvakult szülők megjegyzései, büntetései, fenyegetései pedig tovább rontanak a helyzeten.
“Nem nézhetsz tévét!”, “Elpakoljuk a játékaidat!” “Nem mehetsz a játszótérre!” “Nem töltöm fel a telefonod!” – és még számos mondat hangozhat el ilyenkor – dühből, elkeseredettségből, méregből. Vagy akár nevelő célzattal. Pedig a teljesítmény egy része a háttérbázison is múlik – volt-e családi konfliktus, amitől a gyerek nem tudott igazán figyelni, amikor tesztet írt, reggelizett-e, eleget pihent-e, volt-e, akitől kérdezhetett, ha elakadt.
Ha valami, a félévi bizonyítvány egy jel, amit azért érdemes mégis jól megnézni – előfordulhat, hogy még a családi állapotoknak is tükröt tarthat.
Ugyanakkor épp az átmenetisége az, ami erőt adhatna a további munkához – több hónap van még a tanévből, mindenből lehet javítani. Egyébként sem a jegyek határozzák meg a képességeket – létezik szubjektivitás, ami befolyásolja őket, jól is néznénk ki, ha egy magyar négyessel valaki nem lehetne mondjuk kiváló reklámszövegíró. Csak mert egyszer valamikor így teljesített és ezt e-naplóba vésték.
A bizonyítvány akkor jó, ha megfelel a szüleimnek – mondja Kovács Kolos (16) – Egyébként a félévi nemigen számít. Majd kijavítom, ha valami nem stimmel, az év végi nagyobb hangsúlyt kapott eddig az életemben. Amikor sulit váltottam, akkor a felvételim többet számított, persze a felsőfokú tanulmányaimnál már más lesz.
Nem csak a tanulmányi átlag a mérvadó
A bizonyítványba kerülő jegyek akkor számítanak a legjobban, ha ez nem csupán egy jelzés, hanem eredménnyé átszámolható pont is. A félévi bizonyítvány azonban nem olyan hangsúlyos, mint az év végi – kivéve, ha a diák külföldi egyetemre készül, és ott esetleg ezt is nézik. Feladatot azonban ad, méghozzá a tanárnak, hogyan is átlagoljon, mivel és hogy motiváljon.
“Az érettségi előtti utolsó félév nagy jelentőséggel bír diákjaim tanulmányai szempontjából – mondja Vargáné Tomcsik Erika, a gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium egyik végzős osztályának osztályfőnöke. – Ebben az időszakban egyszerre haladnak előre és visszafelé is a tananyagban, hiszen el kell sajátítaniuk a 12-es tananyagot a folyamatos ismétlés mellett. Márpedig az utolsó tanév eredményének a továbbtanulás miatt nagyon hangsúlyos szerepe van.”
A középiskolás korosztály számára igenis fontos, hogy mérhető skálán is tájékoztatva legyenek tanulmányi előrehaladásukról. Igaz, hogy a felvételi pontok számítása tekintetében csupán az év végi eredmények számítanak, a diákok a félévi bizonyítvány kapcsán mégis fontos tükröt kapnak arról, hol tartanak az érettségire való felkészülésben, a tanév végén megszerezhető legjobb osztályzat elérésének útján. És a tanár szemszögéből is jelentős állomás a félévi érdemjegy megállapítása. Fontos, hogy egy-egy osztályzattal mit akarok üzenni diáknak és szülőnek.
Nem csak a tanulmányi átlag a mérvadó. Megeshet, hogy azon diák számára, aki esetleg megszerzett osztályzatainak átlagában megnyugodva “biztonságban érzi magát”, és hosszabb időn át nem tesz eleget képessége szerinti tanulmányi kötelezettségének, figyelmeztető, ha a tanár gondos mérlegelés után két jegy közül a gyengébbiket adja meg. Másoknál épp az a célravezető, ha biztatjuk a látható igyekezetet azzal, ha megelőlegezzük neki a bizalmat a jobb jeggyel. Ez mindig az adott pedagógus belátásának függvénye a tanuló ismeretében.
A jól kialakított félévi jegy tehát ebben az értelemben kulcsa lehet az együttműködésnek, a második félévben végzett munka sikerének. “Ebből a szempontból én hasznos jelzésnek tartom a félévi bizonyítvány kiállítását. Minden egyes érdemjegy esetében kulcsfontosságú, hogy a diák és a szülő (sőt az osztálytársak) is értsék, tudják, melyik osztályzatot milyen teljesítményre kapta a tanuló. Szerintem a félévi jegyek elfogadtatásával nem lehet gond, ha a tanév során elegendő számú lehetőséget adtunk az érdemjegyszerzésre, és változatos módszerekkel kértük számon a tananyagot.”
Ne rakjuk a szennyest az ablakba
Az, hogy hogyan teljesít a gyerekünk, akkor se hirdessük ki ország-világ előtt, ha épp teljesen kitűnő. Ez legalább olyan intim dolog, mint hogy hogyan szárad a fehérneműnk a radiátor előtt. Ez az ő ügye, az ő teljesítménye, az ő eredménye. Ha csupa ötös is, az még nem jelent semmit. Mert lehet, hogy közben fejfájásra panaszkodva megy az iskolába, annyira fél, hogy a következő is az lesz-e. Vagy sírva bifláz, mert legszívesebben a könyvet a táskában hagyva mandalákat festene. Vagy jéggé fagyott kézzel gyúrná lent a havat.
A jegyeket azért találták ki, hogy legyen visszacsatolás, tudjunk valamit az elért eredményekről, de aki azt hiszi, hogy mindezen olyan sok múlik, az téved. Azon sokkal több, ha a megosztás után a lájkok számában akarjuk mérni, hogy hol is tartunk. Illetve tart a gyerek.Több kárt okoz, mint gondolnánk.
Legyen magánügyünk, és arra szánjunk inkább időt, hogy beszélünk a tanáraival. Lehet, hogy elmondanak róla néhány olyan információt, ami még minket is meglep. Például kiderülhet, hogy semmi sem érdekli annyira, mint a római légiósok, érdemes lenne esetleg ezzel foglalkozni. Vagy ő leggyorsabb, ha idegen fogalmakat kell megmagyarázni, az valahogy annyira megy neki. Rögtön lehet dicsérni, motiválni, előre menni. Ezen sokkal több múlik.