Ideje beszélni a szex utáni depresszióról!

nlc | 2017. Január 17.
A szex a legtöbbek fejében az eufória érzetével kapcsolódik össze, azonban megdöbbentően sokszor jelentkezhet a szex utáni depresszió, az együttlét utáni megmagyarázhatatlan szomorúságérzet.

Post coitum omne animal triste, azaz közösülés után minden állat szomorú – tartja a mondás. Biztos vannak olyanok, akiknek ez a mondat értelmetlen, mert szex után sokkal inkább a nyugalom, az öröm és kielégültség érzései kavarognak benne az ágyban pihegve. Pedig a szex utáni depresszió meglepően sok embert érint.

A posztkoitális (tehát szex utáni) depresszió  az az érzés, mikor az együttlét után feszültnek, szomorúnak, dühösnek érezzük magunkat, sírunk vagy sírhatnékunk van. Egy amerikai kutatás szerint a nők 33 százaléka érezte már élete során a szex utáni depressziót, és ez független attól, hogy az együttlét során volt-e orgazmusa, vagy sem.

Elképzelhető tehát, hogy valaki akarja a szexet partnerével, el is élvez közben, de utána mégis úrrá lesz rajta a feszítő, szorongató bánat és üresség. Egyesek szerint önbizalomhiány, korábbi rossz élmény vagy a biztonságérzet hiánya okozhatja a szex utáni depressziót, de sokan tartják úgy, hogy nem feltétlenül kapcsolódik bármilyen traumához.

 

Mások szerint egyszerűen arról van szó, hogy az orgazmussal fizikailag és lelkileg is egy csúcspontra érünk, majd hirtelen zuhanunk vissza a “rendes” állapotba. Ez a magas gyönyörfokról való lezuhanás, a szétválás a partnertől szintén okozója lehet a szomorúság érzetének. 

Egy friss kutatásban a 230 résztvevő nő 46 százaléka érezte a posztkoitális depressziót az elmúlt hónap során “néhány alkalommal”. A jelenség tehát meglepően gyakori, annak ellenére, hogy keveset hallani róla. A legtöbb szexuális terapeuta és szakértő egyetért abban, hogy sokat segíthet, ha beszélünk érzéseinkről, ha elmondjuk partnerünknek, hogy magányosnak, kiszolgáltatottnak és bánatosnak érezzük magunkat az együttlétek után. Ugyanis az, hogy a probléma gyakori, még nem jelenti azt, hogy el kellene fogadni “normálisként” ugyanúgy, mint más szexuális problémák esetében, amikről a nők sajnos még mindig hajlamosak inkább hallgatni.

Independent

Exit mobile version