Az eladókra mindig is jellemző volt az, hogy túlárazzák a lakásukat, egy ingatlanközvetítő vagy értékbecslő, aki jól ismeri a piacot, mindig más árat szabna az ingatlannak, mint a tulajdonos. Ennek nemcsak az az oka, hogy minél többet szeretnének kapni érte, hanem az is, hogy az árat megtoldják a lakás érzelmi értékével. Amit persze a vevő nem hajlandó megfizetni. Nemrégiben azonban még egy dolog hozzájárult a túl magas árakhoz: az ingatlanpiaci árak emelkedéséről szóló hírek.
“Valóban másfél év alatt 30 százalékkal emelkedtek az árak Budapesten, de akadtak olyan kerületek és lakástípusok, ahol 50-60 százalékos drágulással is találkozhattunk” – mondják a Balla Ingatlannál. “Ugyanakkor mára megfordult a piac, vagy legalábbis megtorpant a növekedés. A trendfordulónak persze megvan az oka. Mégpedig az, hogy az eddigi áremelkedést kiváltó tényezők – az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, a módosított csok és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések – felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása mára jelentős mértékben gyengült. És ami a legfőbb: a vevők már nem hajlandók és nem is tudják megfizetni a túl magas árakat, akár befektetésről, akár lakhatási célú vásárlásról van szó.”
Azokat a lakásokat, melyek nem olyan adottságúak, hogy az indokolna magasabb árat, ma már meg sem nézik a vevők. Egy reálisan 15 millió forintba kerülő békásmegyeri panellakást könnyedén meghirdetnek a tulajdonosok akár 4-5 millió forinttal drágábban is. Zuglóban például, ha egy 46 négyzetméteres, másfél szobás panellakást 17 millió forintnál drágábban kínálnak, arra már nem lesz vevő. Ugyanez igaz akkor is, ha egy háromszobás panellakást 20-21 millió forintnál drágábban akar eladni a tulajdonosa. A reális, piaci árak jelenleg a XIV. kerületben 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárakat jelentenek a panellakásoknál, míg ugyanez a XI. kerületben 330-400 ezer forint.
Most lehet igazán alkudni
A rossz adottságú lakásoknál már kifejezetten komoly árengedményt lehet elérni, ez számszerűsítve azt jelenti, hogy ma már a 10 százalékos alku sem ritka a bel-budai ingatlanpiacon. Az elmúlt egy-két évben irányáron, vagy csak jelképes, 100-200 ezer forintos alku után keltek el a panellakások, a XIV. és a XVI. kerületben ma már 3-4 százalék körülire tehető az alku átlagos mértéke. Manapság a vevők könnyedén bemondanak 2,5-3 millió forinttal kisebb ajánlatot is bármely lakásnál. Ez adott esetben a lakás eladási árának több mint 5 százalékát is jelentheti. Ráadásul még az új építésű lakások vásárlása során is próbálnak alkudozni, ez azonban nem működik, hiszen az új beruházásoknál fix árakról van szó.
Mit lehet kapni most 15 millió forintért?
A KSH adatai szerint egy átlagos magyar háztartásnak 15,6 millió forint a vagyona. Annak néztünk utána, hogy mire elég ez az összeg a lakáspiacon?
Budapest belvárosában szinte semmire nem elég ennyi pénz, más kerületekben azonban egy 50 négyzetméteres panellakásra futja. Téglaépítésű lakásokból egy garzon kerül jelenleg ennyibe, Győrben azonban 15 millió forintból már egy 53 négyzetméteres panel is kijön. Debrecenben ennyiért már egy 55 négyzetméteres téglalakás is megvásárolható. Az ingatlan.com összesítése szerint 20 millióért a fővárosban 55-60 négyzetméteres panelek kaphatók, míg téglaépítésű lakásból maximum 45 négyzetméteres jön ki ennyiért. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben, Pécsen, Győrben, Szombathelyen a 20 millióért 65-80 négyzetméteres téglaépítésű lakásokat adnak, Szegeden 80 négyzetméter feletti is van a piacon, Miskolcon pedig ez az összeg egy 90-100 négyzetméternél nagyobb téglaépítésű lakásra is elég lehet.